A svájci Davosban tegnap megnyílt az évenként megrendezett világgazdasági fórum, amelyen az idén 104 ország mintegy 2300 képviselője vesz részt. A vendéglátók a globalizációellenes csoportoktól és terrorcselekményektől tartva Svájc történelmének legnagyobb biztonsági akcióját hajtják végre: körülbelül 10 millió dollárba kerül a tanácskozás és a résztvevők nyugalmának biztosítása. A megbeszélések vezérmotívumának a bizalomépítést szánták. A vállalati botrányok, a nyomukban járó bizalomvesztés a gazdaság általános gyengeségével megtetézve vezettek oda, hogy a részvénypiacok már a harmadik éve veszítettek értékükből, amire a harmincas évek óta nem volt példa. A problémát azonban már az első órákban némileg háttérbe szorították a világgazdaság általános helyzetének alakulásával kapcsolatos aggodalmak. A szakértők a nyitóülésen kifejtették, hogy a világ legnagyobb piacainak növekedése az Egyesült Államok kivételével gyakorlatilag elakadt, így egyedül az USA helyzetének alakulásán múlik a világgazdaság fejlődése. Gail Fosler, az ötezer vállalat alakította kutatóintézet, az Üzleti Tanács vezetője szerint jó esély van arra, hogy az amerikai gazdaság az idén 3,5 százalékos növekedést produkáljon, ami a nemzetközi gazdaság mintegy 2 százalékos növekedését vonhatja maga után. Kiszámíthatatlan azonban, hogy milyen hatással lenne az Irak elleni háború a fogyasztói és a befektetői bizalomra. Stephen Roach, a Morgan Stanley vezető közgazdásza viszont gyakorlatilag elhanyagolható GDP-növekedést vár az Egyesült Államokban, ami ráadásul könnyen recesszióba fordul, ha háborút indítanak Irak ellen. Robert Hormats, a Goldman Sachs alelnöke szerint az USA katonailag igen jól felkészült a háborúra, de gazdaságilag nem, különösen tekintettel a költségvetési hiányra. A GDP 5 százalékát kitevő folyó fizetési mérleghiány veszélyeivel foglalkozott a Financial Times elemzése is, amely egy további kockázatra, nevezetesen a deflációra is felhívta a figyelmet. A cikkíró, Gerard Baker úgy látja, hogy az alacsony inflációs szintek miatt hatvan éve a leginkább most vannak kitéve a vezető gazdaságok annak, hogy egy geopolitikai vagy gazdasági sokk deflációs spirálba taszíthatja őket. Európáról sem túl kedvező a kép: az emelkedő munkaerőköltségek, az alacsony termelékenység, a monetáris politika együtt stagflációval fenyegeti a kontinenst, s az euró mintegy 15 százalékos felértékelődése még az export hajtotta iparágak növekedését is veszélyezteti – vélik a közgazdászok.