A Guardian szerint a miniszterek elrendelték minden terrorizmushoz vagy bűnözői körökhöz potenciálisan kapcsolható EU állampolgár azonnali átvilágítását egy új, sokkal szigorúbb határellenőrzésekkel kontrollált, 26 tagállamot felölelő schengeni övezetben. Ez azt jelentené, hogy minden EU-állampolgár, amelyik belép vagy elhagyja a szabad utazást biztosító schengeni övezetet, a pán-európai adatbázis alapján "szisztematikus" ellenőrzésen esik át. Ez a külső határoknál biometrikus adatok ellenőrzését jelentené egyebek mellett, de a rendelkezésre álló technológiai megoldások használatával, hogy a határmozgás folyamatossága azért biztosított maradjon.

Mivel a Görögországban és Olaszországban felállított vagy kialakítás alatt álló regisztrációs állomások is külső uniós határnak számítanak, ezért a hotspotokat is fokozott biztonsági ellenőrzés alá helyezik majd.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter szerint a határok ellenőrzése azonnali hatállyal és ideiglenes jelleggel lép életbe, míg az Európai Bizottság le nem fekteti és nem rögzíti az új schengeni rezsim feltétlenül szükséges és kötelező jellegű szabályait. A jelenlegi schengeni szabályok keretei között ez nem lehetséges - fogalmaz a dokumentum -, hiszen az uniós állampolgárok csak olyan minimális személyellenőrzésen esnek át, ami felületes és hanyag. A pénteki megállapodás szerint az Európai Bizottság az év végéig tesz javaslatot a schengeni szerződés reformjára.

Az új határellenőrzési rendszer véglegesítése azonban még hónapokba telhet és Brüsszelben jogi belharcok is hátráltathatják. A Charlie Hebdo elleni támadás után már egy hasonló kezdeményezés elbukott ugyanis - jegyzi meg a Guardian.

Adatcsere: visszatérő téma

A miniszteri találkozó egyik prioritása az volt, hogy egy gyors egyezségre jussanak a tárcavezetők az Európán belül utazó légiutasok adatainak gyűjtéséről és azok tárolásáról. Az úgynevezett PNR rendszer már évek óta működik, de a személyes adatok védelmére hivatkozva az Európai Parlament az elmúlt évben blokkolta ennek használatát. Az EP-től azt várják a miniszterek, hogy a képviselők az év végéig fogadják a légiutas-nyilvántartásról szóló irányelvet (PNR), méghozzá a jelenlegi formájánál szigorúbb megkötésekkel. A Guardian szerint Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium kijelentette, hogy addig is a saját rendszerüket fogják használni.

Az Európai Bizottság részéről Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos emellett ez uniós szintű hírszerző ügynökség létrehozását is szorgalmazta, de Cazeneuve úgy vélte, hogy ennek felállítása túl sok időbe telne, a német belügyminiszter, Thomas de Maiziere, pedig kétségeit fejezte ki, hogy mind a 28 uniós tagállam készen állna a nemzeti szuverenitása feladására. Szerinte inkább a már meglévő intézmények közötti információcsere javítására kellene összpontosítani. A javaslatot végül meg sem vitatták a miniszerek, viszont megállapodtak egy európai terrorizmusellenes központ januári létrehozásában.

Az adatmegosztás egyébként visszatérő téma volt a hírek szerint már a miniszterek ülésén is - írja a Bruxinfo. Szintén a múlt heti párizsi merénylet kapcsán vált közismertté, hogy a francia elhárítás egyik tagállamtól sem kapott semmilyen információt olyan személyekről, akik részt vettek a párizsi mészárlásban, és akikről például egyes nemzetállami szolgálatok már rendelkeztek adatokkal.

Az ülést követő sajtóértekezleten ennek kapcsán hangoztatta francia és a luxemburgi miniszter is, hogy sürgősen meg kell találni a módját annak, hogy a titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervezetek között is meginduljon az információ áramlása. Avramopulosz a problémát illusztrálva emlékeztetett, hogy bizottsági információk szerint jelenleg csak 5 ország kész titkosszolgálati értesüléseit másokkal megosztani.

Franciaország elérte, amit akart

Franciaország megszerezte a partnerektől a szükséges támogatást abban a három kérdésben, amelyet kiemelten fontosnak tart, nevezetesen a szigorúbb ("schengeni állampolgárokra" is kiterjedő) útlevél-ellenőrzés a Schengen-övezet külső határain, a PNR-irányelv elfogadása az év végéig, a jelenlegihez képest kiegészített tartalommal és a lőfegyverek birtoklásának, szállításának és forgalmazásának szigorúbb korlátok közé szorítása - jelentette ki Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a találkozót követően. "Erőteljes, operatív döntéseket hoztunk" - mondta, és úgy vélekedett, hogy ezeknek a döntéseknek a hatása már az év vége előtt meg fog mutatkozni.

Merkel-Hollande találkozó lesz

Anegla Merkel német kancellár november 25-én Párizsban Francois Hollande francia államfővel a terrorizmus elleni együttműködésről egyeztet, az egy héttel ezelőtti 130 áldozattal járó párizsi merényletek nyomán - jelentette be pénteken a párizsi német nagykövetség.

A francia elnök jövő kedden Washingtonban Barack Obama amerikai elnökkel, csütörtökön pedig Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni közös katonai fellépésről egyeztessenek. Francois Hollande a két találkozó között fogadja szerdán Párizsban a német kancellárt.

Mindenkinél kihúzta a gyufát az ISIS

Franciaország ezzel párhuzamosan az ENSZ Biztonsági Tanácsánál is azt szorgalmazza a párizsi terrortámadást követően, hogy a tagok tegyenek meg minden szükséges intézkedést az Iszlám Állam leküzdésére. A francia tisztviselők az ENSZ-ben olyan tervet köröztettek, mely szerint arra kérik a tagállamokat, hogy "növeljék és hangolják össze az erőfeszítéseiket" az ISIS leküzdése érdekében.

A párizsi merényletsorozat, az orosz utasszállító lelövése a Sínai-félsziget felett, valamint a legutóbbi kínai állampolgár lefejezése összekovácsolta az eddig meglehetősen megosztott BT-t. Ezek az ISIS-akciók ugyanis lényegében a testület minden állandó tagját érintetté tette - jegyzi meg az Independent. Francia tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy hivatalosan is benyújtják a testülethez a javaslatot, amelyet pénteken, vagy a hétvégén el is fogadhat a testület.

Az Independent birtokába is jutott dokumentumtervezet szerint arra kérik a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a nemzetközi joggal összhangban - különösképp a nemzetközi emberi jogi, menekültügyi és humanitárius jogokra tekintettel - Szíriában és Irakban az ISIS által felügyelt területeken, hogy megduplázzák és koordinálják az erőfeszítéseiket az ISIS terrorista akcióinak megelőzésére és elfojtására, illetve a szervezet által ezekben az országokban kialakított menedék felszámolására.

A francia javaslat nem biztosít semmilyen jogi alapot katonai beavatkozásra és nem is hivatkozik az ENSZ Alapokmányának 7. fejezetére, amely a katonai erő alkalmazását engedélyezi. Francia diplomaták ugyanakkor azt mondták a Guardian szerint, hogy ennek ellenére a javaslat fontos nemzetközi politikai támogatást adna a párizsi támadást követően kibontakozó Iszlám Állam elleni kampánynak.

A francia javaslat előtt az oroszok is beadtak egy ettől független javaslatot, amelyben arra szólította fel a tagállamokat, hogy Szíria hozzájárulásával harcoljanak az ISIS ellen. Ezt azonban Nagy-Britannia, az USA és Franciaország visszautasította, miután nem voltak hajlandóak együttműködni az Asszad-rezsimmel.