Hogyan jut pénzhez az ISIS és hogyan lehet megakadályozni finanszírozását? - ez a kérdés foglalkoztatja már pár éve a nyugati titkosszolgálatokat.

A nyugati nyomozóhatóságok már egy ideje próbálják felkutatni az Öböl-országokban azokat a bankszámlákat, amelyek alapján azonosíthatják, hogy kik a dzsihádisták pénzügyi támogatói.

Ha azonban tényleg meg akarják akadályozni, hogy pénzhez jusson az Iszlám Állam, akkor a már egy évtizede létező olajcsempész-hálózatra kell lecsapniuk. A feketepiac Irak északi részére, Szíria észak-keleti területeire, Törökország déli részére és még Iránra is kiterjed.

A Financial Times idézi a Maplecoft kockázatelemző céget, amely szerint az Isis a 10 nagy szíriai olajmező közül 6-ot elfoglalt. Emellett négy iraki olajmezőt is a magáénak mondhat.

Az olajcsempészet már a kilencvenes óta virágzik a térségben. A Szaddam Husszein rendszere elleni szankciókkal párhuzamosan kiépült a csempészek, árusok és az illegális finomítók hálózata.

Többszáz "vállalkozó" jelent meg, akik általában egy hordó olajat jóval a világpiaci ár alatt, mindössze 25 dollárért vesznek az ISIS-től. Szakértők szerint az Isis napi 80 000 hordót tud eladni, amivel többmillió dollárhoz jut a feketepiacon. A dzsihádisták autósoknak adják el az üzemanyagot, akik aztán közvetítőkhöz juttatják azt, majd azok is tovább adják.

A feketepiaci olajat gyakran az iraki kurd területeken finomítják - nemcsak nagyobb létesítményekben, hanem - családi házakban is. Ugyanakkor az Al-Kaida, amelyből az ISIS kiszakadt, a dolgozók megvesztegetésével már korábban is többmillió dollárhoz jutott az egyik legnagyobb iraki finomító, a Beijzsdi kapacitásainak a felhasználásával.

Az elmúlt hetekben a kurd és a török politikusok egyre határozottabban próbálnak fellépni a csempészhálózatok ellen. Közben az ISIS által csempészett olaj gyakran esküdt ellensége, a szíriai rezsim kezei közt köt ki. Ennek részben az az oka, hogy az Asszád-rezsim a csempészekre szorul az ellene hozott importszankciók miatt.