Több tényező miatt is Magyarország lehet a befektetők kedvenc célpontja Kelet-Közép-Európában idén, szemben az elmúlt évekkel, amelyekben az Orbán-kormány kedvezőtlen megítélése miatt a tőke nem igazán kedvelte az országot - írja a Reuters. Magyarország miniszterelnöke 2010 óta gyakran kiborította a piaci szereplőket azokkal a lépéseivel, amelyek a politikai bizonytalanság árnyékát húzták az ország fölé.

Nem értékelte a piac a budapesti kormány és az Európai Unió brüsszeli vezetése közötti csörtéket, a média és más intézmények függetlensége elleni támadásokat, valamint a bankokra, illetve a távközlési és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadókat. Az elmúlt év azonban változásokat hozott a felek viszonyában.

Ellentétes irány

A külföldi tőke immáron vonzóbbnak tartja az országot, miután Budapest megígérte, hogy 2016-tól kezdve a mérsékli a pénzintézetek közterheit és várható, hogy a hitelminősítők idén kiemelik a bóvli kategóriából a magyar államadósságot. A befektetésre nem ajánlott tartományba 2011-ben süllyedtek le Magyarország állampapírjai.

Eközben Lengyelország a novemberi kormányváltás óta veszített vonzerejéből - derül ki az alapkezelő menedzserek és az elemzők szavaiból. A lengyel gazdaság továbbra is a legerősebb a régióban és az ország adóssága masszívan a befektetésre ajánlott magasságban tanyázik, ám az ország politikai megítélése romlott.

Páternoszterben a tőzsdék

A radikális Jog és Igazságosság Pártja (PiS), amely átvette a hatalmat a konzervatív Néppárttól (PO) euroszkeptikus fellépésével és a demokratikus intézmények - az alkotmánybíróság és a média - függetlenségét kikezdő lépéseivel borzolja az európai vezetők és a befektetők idegeit. Az Európai Bizottság eljárást indított az utóbbi ügyek kivizsgálására.

A bizonytalanság növekedése hozzájárult ahhoz, hogy a varsói tőzsde vezető indexe január első két hetében hétéves mélypontra essen, miközben a budapesti mutató éppen ellenkező irányt vett: ötéves csúcsra kapaszkodott.

Már nem úgy van

Az elmúlt években mindig a lengyel eszközöket választottam, ha a régióban kerestem befektetési lehetőségeket, mostanában ez messze nem így van. Minden attól függ, hogyan alakulnak az ország politika viszonyai - mondta el a Reutersnek Szabó Viktor, az londoni Aberdeen Asset Management vagyonkezelő portfóliómenedzsere.

Szintén a PiS körüli bizonytalanságra vezethető vissza, hogy 2015 második felében a forint jobban teljesített a zlotynál. A befektetők Lengyelországot és Magyarországot tartják a régió legnagyobb, leglikvidebb kötvény- és devizapiacának.

Zsugorodó különbség

További fejlemény, hogy csökken a két ország kötvényeinek hozama közti különbség. A hét közepén a tízéves forintkötvény 3,23 százalékot fialt, míg a hasonló lengyel állampapír 2,79 százalékot. Tavaly márciusban még 3,51-2,41 százalék volt ez a két szám. Az ok a Lengyelországból hallatszó politikai hangzavar - mondja Simon Quijano-Evans, a Commerzbank elemzője.

Továbbra is felülsúlyozzuk a portfóliónkban a magyar, a román és a szerb eurókötvényeket, ám óvatosabbak lettünk a lengyel külső adóssággal szemben. - teszi hozzá.

Inkább onnan, mint innen

Segít a magyar állampapírok kívánatosabbá tételében, hogy az MNB 2014 óta bátorítja a kereskedelmi bankokat az államkötvények vásárlására. Egyebek mellett fokozatosan megszüntette kéthetes betétét. Az ország melletti érv a kétszázalékos GDP arányos költségvetési hiány és a masszív folyó fizetési mérlegtöbblet. A küladósság csökkent, igaz, a közszféra tartozásai nagyon magasak.

Az amerikai Fed kamatemelése miatt azonban az elemzők inkább tőkekiáramlásra számítanak a régióban, mint beáramlásra, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank folytatja a pénznyomtatást. A magyar piac azonban talán kevésbé szenvedi majd meg ezt, mint a lengyel. Emellett szól az is, hogy a külföldiek kezében lévő magyar kötvények 20 százalékkal csökkentek tavaly.