Magyarországon erősödik az orosz befolyás - kezdi cikkét Drew Hinshaw és Marcus Walker a Wall Street Journal (WSJ) internetes portálján. Az orosz kémek szabadon mozoghatnak az országban Budapestet használva európai tevékenységük bázisaként - idéznek a WSJ riporterei amerikai és magyar szakértőket. Orosz energiacégek titokzatos szerződéseket kötnek, amelyek a bírálók szerint magyar oligarchák meggazdagodását segítik.

EU-s és amerikai tisztviselők arra panaszkodnak, hogy a magyar kormány lehúzva tartja előttük a redőnyt. Ma már inkább Vlagyimir Putyin rezsimjének szövetségesét látják benne, mint az ő országaik barátját. Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezette szövetség, amely a hidegháború vége után megerősödött, immáron foszladozik. Üdv, Európa új felfordulásában!

Oroszország kihasználja ezt a helyzetet, hogy visszaszerezze elvesztett befolyását. Ezúttal a vulgáris marxizmus helyett autoritárius vezetési módszerét kínálja alternatívául a liberális demokráciára. Európa szinte minden országában talál ehhez szövetségeseket, ám sehol nem ironikusabb a helyzet, mint Magyarországon, amely 1989-ben élen járt a vasfüggöny lebontásában, ám most újra a lázadás élére állt - ellenkező előjellel.

Honnan hová

A cikk szerzői ezt követően emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor húsz évvel ezelőtt kezdődött első kormányzása idején a NATO és az EU felé kormányozta országát, el az orosz befolyástól. Miután 2010-ben visszatért a hatalomba már másként látta a dolgokat: sem az USA, sem az EU nem tudja fenntartani és megvédeni a liberális demokráciát, amely immár nem Európai ideális politikai berendezkedése. Mint beszédeiből kitűnik, el akarja navigálni országát az USA vezette világrendből egy rendezetlenebb, többpólusú világba, amelyben a kis országok a nagyhatalmak között egyensúlyoznak.

Orban a valóban hisz abban, hogy a Nyugat hanyatlik és az EU, illetve a NATO napjai meg vannak számlálva - mondta a WSJ újságíróinak David Koranyi, a washingtoni Atlantic Council vezető kutatója. Elég pragmatikus ahhoz, hogy egyelőre bent tartsa Magyarországot ebben a két szervezetben, mert jön az uniós pénz és a biztonsági ernyő is hasznos. De úgy látja, hogy a 21 század a keletről érkező kormányzati modell felemelkedését hozza.

Falra hányt borsó

Általános vélemény Nyugaton, hogy Orbán Viktor jelenti a legnagyobb veszélyt a közös nyugati értékekre és szabályokra, amelyek az európai együttműködés alapját is képezik. Az egymást követő amerikai nagykövetek figyelmeztették erre, kifogásolták, hogy hatalmát a jogszolgáltatás, a média és a jegybank feletti ellenőrzéssel betonozza be - ám hiába. Minden, amit a demokráciáról mondanak bullshit - idézte vissza egyikük a választ, amit tőle kapott.

Orbán Viktor azt hiszi, hogy jobban előre lát, mint mások, és be tudja bizonyítani liberális bírálóinak, hogy egy olyan kis ország élén, mint az övé, kit tudja egyensúlyozni a nagyhatalmak befolyását - vélik a WSJ cikkírói. Egy olyan országról beszélünk - teszik hozzá -, amely történelmének elmúlt 500 évét egyik birodalom uralma alól a másik alá kerülve töltötte. Nem hiszem, hogy ezt a táncot a Nyugat és a Kelet között sokáig folytathatja anélkül, hogy eltörné a lábát - idéz a cikk egy jó kapcsolatokkal rendelkező magyar bankárt.

Oroszok a gazdaságban

Azt követően, hogy a második Orbán-kormány idején új alkotmány fogadtak el, átszabták a választási törvényt és a kormánypárt közvetve befolyása alá vonta az állami intézményeket a médiától az igazságszolgáltatásig, a miniszterelnök módosította az ország legfontosabb energiahordozója, a földgáz beszerzési rendszerét.

Egy titokzatos megállapodással 2011-ben a magyar és orosz oligarchák ellenőrzése alatt álló MET alá rendelték a gázkereskedelmet, amely nagy profitot realizált az gázforgalmazáson - értékelik a hét éve történt változtatást a WSJ szerzői hozzátéve, hogy a MET szóvivője szerint csupán normál üzleti tevékenységről volt szó. Ezt követően felidézik Mészáros Lőrinc felemelkedését és a Elios-ügyet, mint a miniszterelnök körül kiépülő gazdasági birodalom bizonyítékait.

A végére az adu

A cikk végére hagyták a Paks 2 beruházást, amelyet Orbán Viktor legnagyobb kísérletének tekintenek arra, hogy egyensúlyozzon az EU és Oroszország befolyása között. A 12 milliárd eurós üzlet értéke eléri a magyar GDP tizedét, a WSJ cikkírói szerint Orbán Viktor arra számít, hogy az ott termelt áramot - az atomerőműveit addigra bezáró - Németországba is exportálhatják. "Cserébe" Magyarország a paksi bővítéshez felvett 10 milliárdos orosz hitel miatt eladósodik Oroszországnak: olyan függésbe kerül, amilyenben Orbán születésekor volt.

A budapesti kormány egyes tagjai hangot adtak a beruházással kapcsolatos aggodalmaiknak, de hiába. Miközben a kormány által készítettet becslés szerint Paks 2 akkor hozhat profitot, ha az áram ára a jelenleginek közel duplájára nő, energiaipari szakemberek nem számítanak erre.

Kimanőverezett nyugatiak

Egy amerikai diplomata visszaemlékezése szerint arra számítottak, hogy a kiöregedő atomerőmű cseréjét arra használják a magyarok, hogy megszabaduljanak az orosz technológiátóé, azaz nemzetközi tenderen keresnek szállítót az új atomreaktorokra. Aztán 2014 elején Orbán Moszkvába repült, ahol Putyin eladott neki két orosz gyártmányú blokkot, amelyeket az állami ellenőrzés alatt álló Roszatom szállíthat. Az amerikaiak úgy érezték, kihúzták a szőnyeget a lábuk alól.

A tender elmulasztása miatt az EU eljárást indított a magyar kormány ellen, ám a magyar kormány feje zsíros beszállítói szerződéseket ígért a német beszállítóknak. Ezek lobbistái nyomást gyakoroltak az Európai Bizottságra, amely megtalálta a módját, hogy a változtatásokkal már elfogadhatónak minősítse az üzletet.

Aggódó tisztviselők

Magyar bankárok és energiaipari szakértők figyelmeztették a Orbánt, hogy a kormány elszámolta magát, mert a beruházást költségeit és bevételeit 2008-as adatok alapján kalkulálták. Azóta robbanásszerűen fejlődik az alternatív energia, ami megkérdőjelezi, hogy az új atomerőmű valaha profitot hozhat.

Az építkezés idén nyáron megkezdődik, miközben a WSJ riportereinek tudomása szerint egyre több magyar tisztviselő aggódik amiatt, hogy Oroszország valójában kijátszotta Orbánt. Az orosz hitel kamata négy százalék, ami jóval magasabb annál, amit ma Magyarországnak fizetnie kell államadóssága után.

Azok a remények, hogy magyar cégek kaphatják a beszállítói szerződések 40 százalékát elhalványulnak, mivel alig néhány képes közülük megfelelni a nukleáris ipar támasztotta követelményeknek. A végső költség a tervezett 12 milliárd eurónál biztosan sokkal több lesz, miután a nukleáris energiával kapcsolatos beruházások fittyet hánynak tervezett költségkereteikre.

Azt hittük, hogy a lehető legjobban tárgyaltunk - idéz a WSJ cikke egy fideszes politikust. - Utólag azonban úgy látszik, hogy az oroszok voltak ennek az üzletnek a nyertesei.

A fotó forrása: Emmanuel Dunand/AFP