Igaznak bizonyultak azok a szombat esti sajtóértesülések, amelyek szerint Finnország még Németországnál is keményebb: mindenképpen kiadná görögök útját. A radikális jobboldali Finnek Párt, amely tagja a májusban megalakult kormánykoalíciónak, azzal fenyegetőzött, hogy kilép a kormányból, ha az eurózóna megszavazza a harmadik görög hitelcsomagot - erősítette meg a három vezető finn lap. Ez belpolitikai válsághoz vezetne Finnországban.

Végül a finn televízió este tíz óra körül, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport tárgyalása alatt bejelentette, hogy az ország kormánya nem támogatja újabb hitel folyósítását Görögországnak az eurózóna biztonsági alapjából (ESM). Az euroszkeptikus párt elnöke, egyben külügyminiszter, Timo Soini nemrégiben azt mondta, hogy a görögök hitelezése piramisjáték, amely addig folytatódik, amíg a "tehenészlányka talál egy tehenet, amelyet megfejhet".

Ez majdnem a görög euró végét jelenti, ugyanis az ESM-kölcsönökről alapesetben egyhangú szavazással kell dönteniük az eurótagállamoknak. Van azonban egy rendkívüli esetekre vonatkozó szabály, amely szerint 85 százalékos többség is elég. Finnország az ESM-hez adott tőke-hozzájárulása alapján 1,8 százalék a szavazati ereje. Öt százaléknél nagyobb súlya csak Németországnak (27 százalék), Franciaországnak (20,2 százalék),  Olaszországnak (17,8 százalék), Spanyolországnak (11,8 százalék) és Hollandiának (5,7 százalék) van.

Kopogtat a csőd

A Reuters értesülése szerint az eurócsoport tagjait tájékoztatták arról, hogy bármilyen segélycsomagról döntenek is, abból - mintegy hitelelőlegként - 25 milliárd eurót azonnal be kell tolni a bankokba, amelyek a betétkivonások miatt az összeomlás szélén állnak. Ez több mint duplája annak a tőkeszükségletnek, amelyet két héttel ezelőtt becsültek.

A görög gazdasági miniszter szerint, ha lesz is megállapodás, és kinyitnak a bankok, a tőkekorlátozások akkor is érvényben maradnak a nyár végéig. (A számlatulajdonosok napi 60 eurót vehetnek fel, a nyugdíjasok maximum 120-at.)

Olasz újságírók úgy tudják, hogy Matteo Renzi miniszterelnöknek elege van a huzavonából. A vasárnapi EU-csúcsértekezleten fel akarja szólítani Angela Merkel német kancellárt, hogy az Európai Unió egységének fenntartása érdekében hárítson el minden akadályt a görög válság rendezése elől. Szakértők szerint mindez világos jele, hogy krízis, amely a görögök pénteki engedménye után rendeződni látszott, egyre súlyosabbá válik.

Bizonyítsanak!

Sajtóértesülések szerint elsősorban a piaci reformoknál, ezeken belül a munkaerőpiac felszabadításánál várnak többet az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) a görög vezetéstől. Emellett már a napokban el kellene fogadniuk a reformcsomagot jogi formába öntő konkrét törvények egy részét, hogy bizonyítsák, komolyan gondolják, amit az új hitelért cserébe kérnek - jelentette a BBC. Az eurócsoport szombat éjfélig nem tudott dűlőre jutni kívánságlistájáról, ezért vasárnap délelőttig felfüggesztett ülését.

A Guardian közölte a német pénzügyminisztériumban készült Grexit-tervezet fotóját, amely szerint Görögországnak öt évre ideiglenesen el kellene hagynia az eurózónát, hogy átütemezze hiteleit és talpra álljon. Az EU-tól pénzügyi támogatást kapna az ezzel járó nehézségek elviseléséhez. Ezt a javaslatot azonban nem vitték be az eurócsoport elé. Van olyan szakértő, aki őrültségnek tartja az egészet, mások úgy gondolják, csak egy blöff, amivel nyomást akarnak gyakorolni a görög vezetésre.

Kormányválság Görögországban?

Eközben a politológusok azt is találgatják, milyen következményei lehetnek nagyobbik görög kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza megosztottságának. A párt képviselői közül a megszorításokról szóló pénteki parlamenti szavazáson összesen többen nemmel voksoltak vagy tartózkodtak, köztük két miniszter és a parlament elnöke.

Korábban 15-en nyilatkozatot írtak alá, amelyben leszögezték: ezen a szavazáson az "igen" gombot nyomják, de a részletekről szóló törvények elfogadását nem feltétlenül fogják támogatni. Elképzelhető, hogy a rebellis politikusokat mandátumuk visszaadására szólítják fel és/vagy a miniszterelnök átalakítja kormányát. A széthúzás rendkívüli választásokhoz is vezethet már idén.