Újra az urnákhoz járulhatnak-e a britek azt követően, hogy 2014-ben Skóciában leszavazták az ország kiválását az Egyesült Királyságból, majd 2016-ban megszavazták az utóbbi kilépését az EU-ból, 2015-ben a parlamenti választásokon váratlanul nagy többséghez juttatták a Konzervatív Pártot, majd a 2017-ben, egy éve tartott rendkívüli szavazáson hajszál híján a kicsavarták a kormányrudat a toryk kezéből? - firtatja a Bloomberg.

A válasz igen: a brexit mikéntjéről folyó vitában kialakult holtpont feloldására egy újabb előrehozott választás kínálhat lehetőséget. A font gyengült a Sunday Times című lapban megjelent cikket követően, amelyből az derült, hogy a konzervatív parlamenti képviselők egy része suttyomban egy őszi rendkívüli szavazásra készül.

Ha nem lesz kompromisszum

Ezek a politikusok arra számítanak, hogy Theresa May miniszterelnök nem talál megoldást a uniós vámuniós tagság kérdésre. Pártja többsége azt akarja, hogy a szigetország hagyja el az EU vámunióját is, míg a parlament többsége, azaz az ellenzék és a toryk Európa-párti képviselőcsoportja a vámunióban tartaná az Egyesült Királyságot.

Philip Cowley, a londoni Queen Mary University politológus professzora, akinek szakterülete a választások története, egy a négyhez adja az őszi szavazás esélyét. Úgy véli, hogy ha az elszánt konzervatív többség a vámuniós kilépés elfogadására kényszeríti a kormányt, miközben a parlament ennek ellenkezője mellett horgonyoz le, akkor bármi elképzelhető.

Forgatókönyvek

A Sunday Times forgatókönyve szerint May túlságosan elkötelezi magát kormánya jelenlegi kompromisszumos javaslata mellett (amely szerint Nagy-Britannia az EU ügynökeként szedné be a vámokat a területén áthaladó áruk után), mire a kemény brexit pártján álló konzervatívok elvesztik a türelmüket, és lemondásra kényszerítik. Kérdés, hogy van-e ehhez elég parlamenti képviselőjük, és ha igen, akkor a kormányfőcsere megváltoztatná-e az erőviszonyokat a törvényhozásban.

Így aztán a befektetők még messze nem az újabb választás megtartását tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek. A Crédit Agricole valutapiaci stratégája, Valentin Marionov például azt tapasztalta, hogy ügyfelei szerint a konzervatívok nem vállalnák fel a brexit esetleges teljes kisiklatásának kockázatát May lecserélésével.

Majdnem balul sült el

Végül is 2017 tavaszán úgy gondolták, hogy a radikális baloldali Jeremy Corbyn vezette Munkáspártot könnyű lesz elpáholni, ezért íratták ki az előrehozott választásokat. Azt remélték, hogy nő a toryk támogatottsága, aztán majdnem elvesztették a szavazást.

A közvélemény-kutatások szerint ugyan a kistelepülések idősebb lakosságának támogatása biztosíthatná a Konzervatív Párt győzelmét egy esetleges őszi szavazáson, ám a nagyvárosok fiatal lakossága az Európához közelebb álló Munkáspártra szavazna. A két párt összesített országos népszerűségi indexe közti különbség icipici.

Véletlen

Corbyn végül is a legegyszerűbb megoldást kínálhatja a briteknek: maradjon az országuk a vámunió és esetleg az egységes európai piac része. Így nyitva maradhatna az ír-északír határ, a vállalatok életét nem forgatnák fel az új viszonyok, amelyek miatt elbocsátásokra kényszerülnének. Csak a kelet-európai bevándorlást kellene valahogy korlátozni.

A Munkáspárt győzelmének lehetősége miatt bizonytalan, hogy a toryk keményvonalasai vállalnák-e egy szavazás kikényszerítését. Ugyanakkor ez felvet egy további lehetőséget, azt, hogy a konzervatívok véletlenül futnak bele a szavazásba. Vagy mert May képtelen bármilyen brexit-megállapodást elfogadtatni a parlamenttel, vagy mert az EU-s válási megállapodás nélküli brexit terve akad el a törvényhozásban.

Sok mindent elárul mit mondott nemrégiben egy interjúban Boris Johnson külügyminiszter, a kemény brexit egyik legelszántabb híve. Azzal kerülte meg az előrehozott választásra vonatkozó kérdést, hogy az elmúlt évek ismétlődő szavazásaira utalva megjegyezte: a britek megérdemelnék, hogy a politikusaik egy kicsit békén hagyják őket.

Újra megszólalt a garabonciás miniszter

Boris Johnson külügyminiszter figyelmeztette főnökét, Theresa May miniszterelnököt, hogy a kemény brexit hívei (köztük ő) az EU és az Egyesült Királyság világos elválasztását várják tőle - adta hírül a Guardian. Ezzel arra a tartaléktervre utalt, amely szerint ha az ír-észak-ír határ kérdésére nem sikerülne megoldást találni, akkor a szigetország 2020 után is lényegében része maradna az EU-s vámuniónak. A kormány szúk kabinetje, amelynek a legfontosabb miniszterek a tagjai, többségi szavazással a részleges vámunió fenntartása mellett tették le a voksukat.

A gond az, hogy egyelőre nem sikerül megoldást találni arra, hogyan maradhatna fenn az ír határ átjárhatósága azt követően, hogy az Egyesült Királyság felállítaná saját vámhatárait. Az egyik kompromisszumos megoldás úgy szol, hogy amíg ezt a rendszert nem sikerül kidolgozni, addig maradna a vámuniós tagság a 2019. márciusi kilépést és azt azt követő, 2020 végéig tartó átmeneti periódust követően is. Ez az amit Johnson és néhány minisztertársa elutasít (szemben a kabinet többségével), hátuk mögött a kemény brexitet támogató tory képviselőkkel. Az utóbbiak abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy lemondathatják Mayt.

A külügyminiszter nemrégiben őrültnek minősítette azt a megoldási javaslatot a vámproblémára, amelyet a kormányfő támogat. Eszerint a szigetország az EU ügynökeként szedné be és utalná át a vámokat a területén át az EU-ba tartó áruk után (amivel az a gond, hogy mi van a különböző vámrezsimek alá tartozó termékekkel, ha azok egymásba beépülnek). A kemény brexit hívei szerint egy ilyen rendszer - bonyolultságán túl - azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság de facto az EU tagja maradna, miközben de jure semmi beleszólása nem lenne annak ügyeibe.

A fotó forrása: Shutterstock.