Angela Merkel a hét végi európai uniós csúcstalálkozón olyan helyzetbe kerül, amelyben volt már párszor, amióta Németország kancellárjává választották: tőle várják vezető kollégái, hogy irányt mutasson egy súlyos helyzetben - kezdi cikkét a Financial Times (FT). A kiritikus probléma nem szerepel az értekezlet hivatalos napirendi pontjai között.

Míg a meghívón a Líbiából érkező menekültáradat megfékezése és a brexit utáni érával kapcsolatos véleménycsere szerepel, valójában az EU legfőbb gondja, hogy milyen választ adjon Donald Trump amerikai elnökké választására. Az ingatlanmágnás megjelenése a Fehér Házban a hagyományos diplomácia számára szokatlan helyzetet teremtett.

Kapcsolódó

Nem tudjuk, hogy amikor az elnök elereszt egy twitterüzentet, akkor annak tartalma valamilyen komoly politikai szándékról árulkodik vagy csupán egy vicc - panaszkodott az FT-nek egy európai diplomata.

Erősödött

Trump intézkedéssorozata kezdve az ázsiai szabadkereskedlemi egyezmény széttépésétől a hét főként muszlim lakosságú országgal szembeni beutazási tilalomig erősítette a személyével és politikai szándékaival kapcsolatos bizonytalanságot.

Nem vonta vissza a NATO hasznosságát kétségbe vonó kijelentéseit és megkérdőjelezte az USA viszonyát az Európai Unióhoz. Üdvözölte a brexitet és megjegyezte, hogy más országok is következik a brit példát, egyik közeli tanácsadója pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a gyenge euró valójában Németország eszköze arra, hogy inkorrekt előnyt szerezzen kereskedelmi partnereivel szemben.

Ezek a megjegyzései sokkolóan hatottak Brüsszelben. Az amerikaiak a kezdetektől támogatták az Európa-projektet, már a második világháború utáni gazdasági fellendülést megalapozó Marshall-terv is erről szólt - mondta egy másik uniós diplomata. Most az USA ellenségének minősítik az EU-t és a dezintegrációt fényezik.

Óvatosan

Merkel az óceán túlpartjáról érkező pergőtűz ellenére megőrizte rá jellemző nyugalmát. Úgy véli, hogy hosszabb távú elnöki tevékenysége alapján kell megítélni a Fehér Ház új urát. A kancellár válasza a Trump-jelenségre a "stratégiai türelem" - fejtegette Christoph Heusgen, a kancellár külpolitikai tanácsadója.

Ez nem jelenti azt, hogy ne gyakorolna patikamérlegen mért bírálatot, ha szükségét látja ennek. Például visszautasította az elnök tanácsadójának a megjegyzését, miszerint a németek a gyenge euróval rákényszerítik gazdasági érdekeiket kereskedelmi partnereikre.

Európa függése Merkeltől új szintre emelkedett Trump beiktatásával - véli Fabrice Pothier a washingtoni Atlantic Council kutatóintézet vezető munkatársa. Még jobban a középpontba került, mint korábban, amivel tisztában is van. Ugyanakkor egyedül kevés a helyzet kezeléséhez, hiszen Németország ugyan az Európa-projekt legnagyobb részvényese, de nem többségi részvényese.

Mi legyen?

Nincs konszenzus az európai vezetők körében a Trump-érára adandó választ illetően. A tagországok egy része kifogásolta, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megjegyzését, miszerint "aggodalomra okot adó kijelentéseket" hallhatunk az amerikai elnök részéről.

Nem minden uniós állam támogatná, hogy Európa durván és keményen viselkedjen Trumppal szemben. A párizsi kormány például azt kérte, hogy az EU-s országok koordinálják lépéseiket, adjanak egységes választ. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy az európai vezetők képesek lesznek-e kidolgozni egy összefüggő üzenetet az amerikai elnöknek.

Merkelnek mint elsőnek az egyenlők között talán az a legjobb esélye, hogy igyekezzen megerősíteni az EU-t. Az európai polgároknak észre kell venniük, hogy a legjobb amit tehetnek az új kihívásokkal szemben, ha összetartanak - fejtegette nemrégiben.