A tárcavezető közölte, hogy vitára számít az évente Szlovákiában tartott rendezvény pénzügyminiszteri találkozóján, ahol a V4-államok tárcavezetői Franciaország és Németország, valamint az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria pénzügyminisztereivel egyeztetnek.

Varga Mihály a megbeszélés egyik legfontosabb kérdésének nevezte a 2021 és 2027 közötti időszak többéves pénzügyi keretét (Multiannual Financial Framewor, MFF), amely - mint mondta - az Európai Bizottság javaslata alapján hátrányosan érinti Közép-Európát. A visegrádi országok más szerkezetű uniós költségvetést javasolnak, pénteken aláírt közös nyilatkozatuk arra is kitér, hogy az átalakítás miatti hiányokat milyen forrásokból lehet pótolni.

Kapcsolódó

Az uniós forrásokat nem a térség büntetésére, hanem felzárkóztatására kell használni - fogalmazott a pénzügyminiszter. Magyarország méltányos, egyszerű és átlátható bevételi rendszert szorgalmaz a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló befizetésekből és a saját forrásokból. Az arányos teherviselés elvének ez felel meg a leginkább és ez tükrözi a legjobban a tagállamok gazdasági erejét is, ezért a GNI-alapú saját forrás arányát nem szabad csökkenteni - hangsúlyozta.

A konferencián az Európai Beruházási Bank prezentációt tartott, mivel a visegrádi országok közös nagyberuházásainak új támogatási lehetőségekre van szükségük. A négy országnak többek között a gyorsvasúti összeköttetés, az autópályák összekapcsolása és az energiahálózat észak-déli összekötése érdekében lehet szükségük magántőkén alapuló forrásokra is - tette hozzá. Megjegyezte, hogy Szlovákia nyitott a magyar V4-elnökség alatt indított fő projektek, köztük a nagysebességű vasúti kapcsolatok megteremtéséről szóló egyeztetések folytatására.

A Pénzügyminisztérium pénteki közleménye szerint Varga Mihály a rendezvényen közölte azt is, hogy Magyarország ellenezi a vámbeszedési kulcs 10 százalékra csökkentését, mivel a vámbeszedési költségek fedezésére Magyarországnak a többi tagországhoz hasonlóan szüksége van a 20 százalékos arány fenntartására.

Kijelentette továbbá, hogy a magyar álláspont szerint a digitális vállalatoknak is részt kell vállalniuk a közteherviselésből, az általuk megtermelt jövedelmek után adót kell fizetniük. Magyarország ezért - tette hozzá - csak olyan uniós megoldásokat támogat, amely nem járnak a társasági adó harmonizációjával, nem sértik a kettős adóztatási és kereskedelmi egyezményeket. A tárcavezető kiemelte, hogy a digitális vállalatok adóztatását uniós szinten nem lehet rendezni, ezért globális együttműködést szorgalmazott a legfőbb kereskedelmi partnerekkel.

Varga Mihály a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok a stabilitást és a gazdasági növekedést képviselik az EU-ban, a közösség jövőjéről szóló párbeszédben ezért érdemben és egyenlő partnerként kell részt venniük. A V4-ek gazdasági növekedése jóval meghaladja az uniós átlagot, a visegrádi országok Európa gazdasági növekedésének motorját jelentik a pénzügyminiszter szerint.

Fotó: Pixabay