Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár "közös álláspontra" jutott Görögország pénzügyi megmentésével kapcsolatban szerda éjszakába nyúló, hétórás berlini tárgyalásukon - közölte a francia küldöttség egyik tagja, majd megerősítette ezt a német kormányszóvivő.

A magánbefektetők közreműködésének módozatait, valamint a görög államadósságok átütemezésének elutasítását tartalmazza az a megállapodás, amelyet csütörtökre virradó éjszaka ért el Berlinben Merkel német kancellár, Sarkozy francia elnök, valamint Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke.

Kapcsolódó

Két opció

Ami a magánbefektetőknek a görög államadósságok finanszírozásában való részvételét illeti, az ARD úgy értesült, hogy erre vonatkozóan egyezség született. A televízió ennek kapcsán két opciót említett: az egyik a bankok és a biztosító társaságok önkéntes részvétele, míg a másik egyfajta kötelező jellegű adó, amelyet az euróövezeti tagországok bankjaira vetnének ki.

Az ARD német közszolgálati televízió delegációkörökből származó értesülése szerint az euróövezeti csúcsértekezletet alig néhány órával megelőző egyezség létrejöttét jelentős mértékben előmozdította Trichet váratlan részvétele. Az Európai Központi Bank elnöke szerda késő este érkezett Berlinbe és részt vett a kancellári hivatalban éjfélig tartó találkozón.

Közben többször telefonon beszéltek Herman van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével. A kialakított közös álláspont az eurózóna vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának alapjául szolgál majd - közölte a meg nem nevezett francia forrás és Steffen Seibert szóvivő, de egyikük sem árulta el, hogy mit tartalmaz a megállapodás.

Sem Párizs, sem Berlin nem közölte korábban, hogy közlemény volna várható Sarkozy és Merkel tárgyalása végeztével.

A Bild című német bulvárlap, illetve egy Reuters által idézett forrás, amely közel áll a tárgyalásokhoz jelentette: a brüsszeli csúcstalálkozón jelen lesznek a legjelentősebb európai bankok vezetői is, bár hivatalosan nem vesznek részt rajta. Az arról szóló megbeszélésen lesznek ott, hogy a magánhitelezők hogyan tudnak hozzájárulni a második görög mentőcsomaghoz. A bankárcsoportot Josef Ackermann, a Deutsche Bank elnöke és a BNP Paribas francia bank egyik képviselője vezeti.

Elszalasztott lehetőségek

Jonathan Loynes, a City egyik legnagyobb befektetési és makroelemző cége, a Capital Economics európai közgazdásza szerint az elmúlt néhány hónapot "az elszalasztott lehetőségek" jellemezték, mivel az euróövezeti döntéshozók bizonytalankodtak és vitatkoztak. Ennek következménye az, hogy ha most is elmarad valamely döntő jelentőségű terv kidolgozása, a helyzet kicsúszhat az ellenőrzés alól - vélekedett a szakértő.

Loynes szerint ráadásul ahhoz, hogy a válság megoldására bármiféle reális remény kínálkozzék, olyan tervet kell kidolgozni, amely nemcsak Görögországra, hanem Olaszországra és Spanyolországra is alkalmazható.

A Capital Economics vezető elemzője szerint "a leginkább magától értetődőnek tűnő" válaszlépés az európai pénzügyi stabilitástámogató mechanizmus (EFSF) méretének és tevékenységi körének bővítése lenne, annak érdekében, hogy ez az eszköz nagy mennyiségű perifériális euróövezeti kormányadósságot vásárolhasson fel.

A szakértő szerint ahhoz, hogy a piacok meggyőződjenek "a szükséges tűzerő" meglétéről, az ESFS kapacitását 1500 milliárd euróra vagy ennél is nagyobbra kellene emelni.

Működésbe lép-e az unió?

A fő kérdés az - tekintettel a hazai adófizetők növekvő ellenállására -, hogy a központi euróövezeti kormányok készek-e vállalni a perifériális tagországok kockázatának jelentős mértékű átruházását, amivel egy ilyen program járna. Ha nem, akkor a Capital Economics által vártnál is hamarabb valósággá válhat a ház azon jó ideje hangoztatott előrejelzése, hogy az euróövezet nem marad fenn jelenlegi formájában - fejtegette a cég európai közgazdásza.

A Capital Economics több korábbi elemzésében 50 százaléknál nagyobb esélyt adott arra, hogy mostani felépítésében az euróövezet öt éven belül megszűnik.

Egy másik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) friss helyzetértékelése szerint az egyre emelkedő hozamok miatt most már "az olasz adóssághelyzet is közel jár ahhoz, hogy fenntarthatatlanná váljon". A ház azt jósolta, hogy sem Olaszország, sem az ugyancsak a piaci figyelem központjában álló Spanyolország lakossága nem lesz hajlandó vállalni az euróövezeti tagság fenntartásához szükséges "szűkölködést".

A CEBR elemzői ennek alapján mindössze egyötödös esélyt adtak az elemzésben arra, hogy az euróövezet tíz év múlva is létezni fog jelenlegi formájában.