Magyarország az adósságválság színjátékának középpontjába került, mert a piaci szereplők pillanatnyilag benne látják testet ölteni azt a veszélyt, hogy az eurózóna problémái átgyűrűznek a feltörekvő európai országokba is - derül ki Timothy Ash, az RBS feltörekvő piacokkal foglalkozó részlegének vezetője cikkéből, amelyet a Financial Times (FT) internetes oldalán jelentetett meg. A forint 20 százalékkal gyengült július óta, amit akár meglepőnek is tarthatnánk számos jó mutató tükrében.

A piac nem vette be a kozmetikázást

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint a folyó fizetési mérleg a GDP 1-2 százalékának megfelelő többletet mutat, a költségvetés várhatóan 2-3 százalékos GDP arányos többlettel zárja az évet, az államadósság GDP-hez viszonyított nagysága öt százalékponttal mérséklődhet idén. Ez azonban sem a befektetőket, sem az ország leminősítésével fenyegetőző hitelminősítőket nem hatja meg.

Az Orbán-adminisztráció problémája az, hogy az aktuális költségvetési és adósságarányokat rövid távú beavatkozásokkal - a második nyugdíjpillér eltörlésével és a nagy üzletágakat sújtó ágazati adók kivetésével - gyúrta szebbre. A kormány azzal adta el ezeket az egyszeri lépéseket, hogy segítségükkel időt lehet nyerni az agresszív strukturális reformprogramok megindításához.

Vesztésre állnak a nagy játszmában

A nyugdíjintézkedés hosszú távú fedezetlen fizetési kötelezettséggel terheli meg az államot, ám a reformoktól azt várták, hogy felpörgeti a gazdasági növekedést, lehetővé téve, hogy Magyarország kinője adósságát. A gond Ash szerint az, hogy az utóbbi, a Széll Kálmán-terv megvalósítása sokkal nehezebb a vártnál.

Nem tett jót a tervbe vetett bizalomnak, hogy egyik kitalálója, Kármán András távozott a kormányból. Bár elismerésre méltó, hogy a magyar kormány az egyik régióban, amely új növekedési forrásokat keres.  A radikális program viszont azzal a kockázattal jár, hogy sokkolja a gazdaságot, gyengíti a növekedést és a válságból való kilábalást.

 

Fotó: Reuters

 

A kormánynak gyorsan kell lépnie

Komoly kihívást jelent a kormánynak ezenfelül a lakossági devizaadósságok kezelése. Ebben az ügyben összeakasztotta a bajszát a bankokkal, amelyek többsége külföldi tulajdonban van és éppen azzal van elfoglalva, hogy csökkentse a régió súlyát tevékenységében.

Mindezek miatt a magyar kormánynak gyorsan meg kell változtatnia a jelenleg teljesen negatív piaci hangulatot. A jegybank agresszív kamatemelésekkel, illetve az 52 milliárd dolláros devizatartalékok egy részének feláldozásával megpróbálhatja erősíteni a forintot, de ez kevés lehet.

A bizalom hiánya a probléma gyökere

A helyzet ugyanis az, hogy a probléma gyökere a kormány politikájába vetett bizalom hiánya. Ezért Ash - ahogy a napokban minden szakértőnek nevezhető megszólaló - készenléti hitelmegállapodás megkötését javasolja az IMF-fel. A magyar adósság jelenleg finanszírozható lenne a piacról, ha az ország támaszt kapna az IMF-től.

Ez megváltoztathatná a piaci hangulatot, ám a magyar miniszterelnöknek keserű pirulát kellene lenyelnie, miután az IMF-től független gazdaságpolitikát hirdetett. A szükség azonban nagy úr: ha nem cselekednek azonnal, akkor a jegybank agresszív kamatemelésekre kényszerülhet a forint védelmében, ami eltörölhet minden reményt a kilábalásra.