Az Oxford Economics, a Oxfordi Egyetem mellett működő gazdasági kutatóműhely londoni elemzőrészlege kedden ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az EU-ba 2004-ben felvett nyolc kelet- és közép-európai ország, köztük Magyarország Nagy-Britanniába települt polgárainak körében 80 százalékos a foglalkoztatottsági ráta, a nagy-britanniai születésű munkaképes korú lakosság körében viszont 60 százalék.

Ennek nettó eredménye a ház számításai szerint az, hogy a tavalyi negyedik negyedévvel zárult tíz évben 123 százalékkal nőtt a Nagy-Britanniában dolgozó, de más EU-tagállamokban született munkavállalók száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy a brit munkapiacon alkalmazott külföldi születésű munkavállalók között 41 százalékra emelkedett az EU-társállamokból érkezettek aránya a 2005-ben mért 31 százalékról - áll az Oxford Economics keddi londoni elemzésében.

A ház becslése szerint a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jelentős részben fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.

Ebből bizony zakó lenne

Az Oxford Economics mindezt egybevetve számítási modelleket alkalmazott annak kimutatására, hogy milyen károkat okozna a brit gazdaságnak, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból, és ezután adminisztratív eszközökkel korlátozná az EU-munkavállalók beáramlását.

A ház londoni elemzői arra jutottak, hogy ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az önmagában - a brit kilépés egyéb hatásaival nem is számolva - 2030-ra 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék (GDP) nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben az EU-tagság és a szabad munkaerő-beáramlás fennmaradása esetén elérhetne.

Az EU-tagság esetleges feladásának gazdasági kockázataira a brit vállalati szféra is felhívta már a figyelmet.

Óva int a kamara és a tanácsadók

A Brit Iparszövetség (CBI), amelynek 190 ezer brit üzleti vállalkozás a tagja, minap ismertetett tanulmányában közölte, hogy az évtized végéig akár százmilliárd font (40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak a Brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból.

Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - Brexit esetén a nominális brit hazai össztermék 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad.

A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font - háztartásonként 2100-3700 font - közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.