A vasárnapi olasz választásokon a választópolgárok többsége egyértelműen hátat fordított annak az iránynak, amelyet a szuverén válság óta a technokrata Mario Monti, illetve három másik kormány követett, amelyek mind modernizálni akarták az olasz gazdaságot például a nyugdíjkorhatár emelésével, vagy a munkaerőpiac megreformálásával és nagyjából tartották is magukat az eurózóna szabályaihoz.

A mostani választásokon viszont a két populista párt, az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga a vártnál jobban szerepelt, és most már elmondható, hogy Olaszország legnagyobb pártja az Öt Csillag Mozgalom, a vezető koalíciója pedig a jobbközép, amelyben a szélsőjobbos Északi Liga felülmúlhatta Silvio Berlusconi pártját, a Forza Italiát. A választások után mindkét politikai erő kinyilvánította akaratát a kormányalakításra.

Patthelyzet

A Bloomberg szerint a szavazatok 98 százalékos feldolgozottsága mellett a jobbközép koalíció kapta a voksok 37,3 százalékát az alsó házban. A koalíción belül az Északi Liga a szavazatok 17,6 százalékát, Berlusconi Forza Italiája pedig a szavazatok 14,1 százalékát szerezte meg. A pártok között az Öt Csillag Mozgalom kapta a legtöbb szavazatot 32,4 százalékkal. A jelenlegi kormányzópárt, a Demokrata Párt viszont mindössze 18,8 százaléknyi szavazatot szerzett.

Ez azt jelenti, hogy egyik pártnak sincs többsége, azaz patthelyzet alakult ki, most pedig hetek, ha nem hónapok telhetnek el a koalíciós tárgyalásokkal, de még a választások megismétlése is a pakliban van - írja a Bloomberg.

Lázadás

Míg Németországban, Franciaországban vagy Hollandiában sikerült a populista pártokat kordában tartani, addig Olaszországban a választók látványosan fellázadtak a hagyományos pártok ellen, miután elegük lett az elmúlt 20 év gyenge gazdasági teljesítményéből és a bevándorlók számának megugrásából. A következmény így még kiszámíthatatlanabbá vált az EU-t megreformálni akaró uniós vezetők számára, akiknek emellett még az USA részéről fenyegető kereskedelmi háborúval is meggyűlhet a bajuk. Ezzel a választási eredménnyel viszont úgy tűnik, hogy Olaszország nem fog részt venni az EU fontos reformjaiban sem.

Mi jöhet most?

Az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Ligát a Bloomberg egyik publicistája különféle "szörnyeknek' nevezte, de sok közös vonásuk is van. Matteo Salvini a Liga vezetője például úgy nyilatkozott, hogy a közös valutarendszernek vége lesz. Ezt azzal indokolta, hogy erre utalnak a tények, a jó megérzés és a reálgazdaság. Vagyis fel akarunk készülni a pillanatra, amikor ez a pillanat elérkezik - mondta a 44 éves politikus.

Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom elnöke pedig úgy állította be magát, mint egy komoly tényezőt, aki kész az ország nehézségeivel szembe szállni. "Érezzük annak a felelősségét, hogy ennek az országnak egy kormányt adjunk" - fogalmazott.

Bár mindkét párt bevándorlás és euróellenes nézeteket vall, az euró árfolyamát ez drasztikusan mégsem érintette. Most Sergio Mattarella elnök feladata lenne, hogy megnevezze azt a jelöltet, aki olyan miniszterelnök lehet, aki iránt mindkét házban meglehet a bizalom. Mattarellának viszont a hivatalos egyeztetéseket csak a jövő hónapban kell elkezdenie.

Két lehetőség van

Az exit pollok adatai alapján úgy tűnik, hogy két lehetőség van arra, hogy Olaszországban koalíciós kormány alakuljon - írta kommentárjában Christopher Dembik, Saxo Bank szakértője. Az egyik egy jobboldali koalíció, az Olasz Testvériség, az Északi Liga és a Forza Italia szereplésével, a másik egy centrista erőkből álló ügyvivő kormány, amelyet a Forza Italia és a Demokratikus Párt alkotnának, parlamenti többség nélkül.

A populizmus egyre nagyobb teret hódít Olaszországban, erre mindenki számított is, de az Öt Csillag Mozgalom vonakodik attól, hogy más pártokkal tárgyaljon, és ez valamelyest visszafogja a politikai kockázatokat - véli Dembik. Akárhogy is lesz, az exit poll eredményei nem igazán változtatnak Saxo Bank elemzőinek az Olaszországgal kapcsolatos pesszimista hozzáállásán - jegyzi meg.

Olaszországra az elmúlt két évtizedben a gazdasági stagnálás volt a jellemző, függetlenül attól, hogy éppen mennyire volt politikailag stabil az ország, vagy hogy éppen melyik párt volt kormányon - mutat rá Dembik, aki szerint a mostani választás végeredménye aligha fog változtatni ezen a helyzeten.

Nincs nagy mozgástér

A Saxo Bank szakértője úgy látja, hogy a megalakuló kormánynak nem lesz lehetősége arra, hogy laza költségvetési politikát vezessen be, akármit is ígértek a választási kampány során, mivel figyelembe kell venni az Európai Uniónak a költségvetési hiányra vonatkozó előírásait. Továbbá, az új adminisztrációnak középtávon minden bizonnyal nehéz gazdasági körülményekkel kell megküzdenie. Erre példaként az új hitelek arányát említi a GDP százalékában, mint az egyik legfontosabb mutató, amely 9-12 hónapos késéssel mutatja meg a hatását a reálgazdaságban - márpedig ez jelentősen csökkent az utóbbi időben Olaszországban.

A Saxo Bank elemzői emellett az olasz gazdasági növekedés további lassulásával számolnak, amelyet az olasz bankok mérlegeiben lévő rossz minőségű eszközökkel, a gyenge termelékenységgel és a beruházások alacsony szintjével magyaráznak.

Romolhatnak a kilátások

Dembik kommentárja szerint ráadásul a gazdasági kilátások is tovább romolhatnak, ha az Európai Központi Bank (ECB) egyszer végre elkezdi a monetáris politika normalizálását, ami ebben az évben várható, és ami jelentősen növelheti Olaszországban a tőkeköltségeket.

A választások ellenére a 10 éves olasz állampapírok kamatfelára a hasonló futamidejű német állampapírokhoz képest mindössze 1,3 százalékon állt (az európai hitelválság idején ez 5 százalék volt), ami a pénzügyi válság óta az egyik legalacsonyabb érték. Ugyanakkor a Saxo Banknál úgy vélik, hogy Olaszországban elkerülhetetlen a kamatlábak növekedése 2018-ban vagy 2019-ben, ami az adósság növekedéséhez vezet, és újabb nyomást jelent a gazdasági növekedés ütemére.

Vagyis a Saxo Bank elemzői szerint akármilyen összetételű is lesz az új kormány, nem nagyon lesznek eszközei arra, hogy középtávon jelentősen javítson Olaszország gazdasági kilátásain.