Egészen más miatt fáj a kelet-közép-európai országok állami és üzleti vezetőinek feje, mint dél-európai kollégáiké. Görögország és Spanyolország két számjegyű munkanélküliségi rátával küszködik, miközben az EU keleti felén minden megfelelő fizikai állapotban lévő ember munkát kaphat a feldolgozóipari cégek üzemeiben - írja a Bloomberg háttérelemzésében.

A helyzet a Baltikumtól a Balkánig ugyanaz. A vasfüggöny leomlása után a nyugati tőke elárasztotta az addig érinthetetlen piacot. Ennek nyomán elindult, majd a 2004-es uniós csatlakozás után felgyorsult gazdasági növekedés, amelyet megtört a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság. A régió összességében nagyot lépett előre önmagához képest.

Ugyanaz a következmény - más okok

A munkaerőhiány ugyan minden régiós országban megjelent, ám más-más okok miatt. Csehországban, amely az EU harmadik leggyorsabb GDP-növekedését produkálja a legalacsonyabb munkanélküliség mellett, a gazdaság egészét érinti. Szlovákiában, amely egy főre vetítve a világ legnagyobb autó-összeszerelő országa, az autóipar küszködik a problémával, miközben a Jaguar Land Rover a negyedik cég, amely megtelepedik az országban.

Lengyelországban és Magyarországon az a probléma gyökere, hogy a fiatalok jelentős része inkább a magasabb béreket kínáló Nagy-Britanniában és Németországban dolgozik vendégmunkásként, mint hogy otthon vállalna munkát.

Változtatni kell

A feltörekvő piacokról kiáramló tőke miatt a lengyel zloty hat, a magyar forint 1,1 százalékkal gyengült az euróval szemben az elmúlt 12 hónapban, ami segíti az exportot. Ugyanakkor a közgazdászok felhívják a figyelmet arra, hogy hosszú távon nem lehet pusztán a gyenge valutára építeni egy ország gazdasági stratégiáját.

Rövid távon két megoldás kínálkozik: külföldről kell munkaerőt szerezni vagy növelni kell a béreket. Hosszabb távon el kell mozdulni a feldolgozóiparra építő növekedési modelltől - mondta Radomir Jac, prágai közgazdász-elemző. Közép-Európának olyan új bővülési stratégiára kell építenie, amely kevésbé hagyatkozik az exportra és az autóiparra - teszi hozzá. Több lábon álló gazdaságra és hozzáadott érték előállítására van szükség.

Lengyelország

A régió legnagyobb országa, Lengyelország az 1990-es 65 milliárd dollárról 2014-re 545 milliárdra növelte GDP-jét. A munkanélküliségi ráta 2015 decemberében 7,1 százalék volt szemben a 2004-es 20 százalékkal.

A tavalyi harmadik negyedévben 73 ezer betöltetlen állást tartottak nyilván, ami 22 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen az sem segített, hogy tíz év alatt duplájára, évi 32,4 ezer zlotyra (2,246 millió forint) emelkedett az átlagbér. Egyes befektetőknek ez már sok, ezért keletebbre viszik új projektjeiket.

Eközben sok ukrán vállal munkát lengyel földön, amit segítenek a két ország között történelmi és kulturális hagyományai. A szakértők úgy látják, hogy a szomszédból érkező vendégmunkások nélkül visszaesne a lengyel gazdaság növekedése.

Csehország

A cseh gazdaság, amely a harmadik negyedévben 4,7 százalékkal nőtt, hasonló bajokkal küszködik. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalék, amely a hasnló német mutatóval együtt a legalacsonyabb az EU-ban. A Cseh Ipari Kamara nemrégiben sürgette a kormányt, hogy segítségen betölteni 150 ezer üresen tátongó állást. Nem zárnák ki, hogy ennek érdekében enyhítsék a bevándorlási szabályokat.

Szakértők arról számolnak be, hogy az egyre kevesebb munkanélkülin belül az átlagnál több felsőfokú mérnöki végzettségű szakember hiányzik a munkaerőpiacról. A skála másik végén az alacsony képzettséget igénylő állások betöltetlensége áll.

A két nagyobb régiós ország problémáit visszhangozza a PricewaterhouseCoopers Észtországban készült felmérése. Ebből kiderült, hogy a befektetők ma már nagyobb kockázatnak tartják a térségben a munkaerőhiányt, mint a geopolitikai veszélyeket.

Magyarország

A Bloomberg idézi Orbán Viktort, aki nemrégiben részt vett a Graboplast új tatabányai üzemének avatásán. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy míg korábban a munkanélküliség volt a város legnagyobb gondja, ma az a probléma, hogy kevés a megfelelően képzett munkavállaló.

Orbán nem ért egyet azokkal a felvetésekkel, amelyek szerint el kellene mozdulni a feldolgozóipartól a szolgáltatások felé - emlékeztet a hírportál. Kormánya korlátozta a főiskolákon és az egyetemeken végzők számát, hogy átcsatornázza a fiatalokat a szakközépiskolákba. Ettől reméli, hogy Magyarország Európa legiparosodottabb országa lesz.

Nem lesz könnyű

Miután több százezer magyar Európa nyugati felén próbál szerencsét, nehéz lesz elérni ezt a célt - vélik a Bloomberg cikkének szerzői. A ManpowerGroup adatai szerint az autóiparban 50 ezer, a szolgáltatási szférában 30 ezer betöltetlen állás van.

Még a Videoton is szembe került a munkaerőhiány lehetőségével. A rendszer feszített: gyakorlatilag aki dolgozni akar, annak már van állása - idézte a Bloomberg Sinkó Ottót, a cég társ-vezérigazgatóját.