A találkozón informális megbeszélést folytatnak, amely nem helyettesíti az EU-csatlakozási tárgyalásokat és nem irányul konkrét döntések meghozatalára - írta az MTI.

A cél egy "őszinte, nyílt vita" arról, hogy mely ügyek előmozdításához lehetne új lendületet adni. A fő témák között lesz Szerbia és Koszovó viszonya, amelyben törekedni kell arra, hogy "a problémák ne tűnjenek még kevésbé megoldhatónak" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy a szerb-koszovói kapcsolatokban vannak fejlemények, például az adózás területén, amelyek "nem éppen a jó irányba mutatnak".

Nem szabad olyan megállapodásokat kötni, amelynek kárt okozhatnak más szereplőknek - tette hozzá Merkel.

Emmanuel Macron bejelentette, hogy Franciaország Németországgal együttműködve az eddiginél nagyobb szerepet vállal a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítését és fejlődését célzó erőfeszítésekből. A Nyugat-Balkán helyzete egész Európa stabilitását befolyásolja, ezért Franciaországnak ismét fokoznia kell aktivitását. A kilencvenes években jelentős szerepet vállalt, csaknem száz francia katona vesztette életét a régióban folytatott műveletekben, az ezredforduló után pedig "visszahúzódott".

Most Németországgal együttműködve négy területre összpontosít. Az első a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása, a második az illegális fegyverkereskedelem, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az irreguláris migráció elleni küzdelem, a harmadik az EU bosznia-hercegovinai békefenntartó művelete (EUFOR Althea), amely március óta francia parancsnoksággal működik, a negyedik pedig az igazságügyi rendszer fejlesztése és a gazdasági bűnözés elleni fellépés.

Emmanuel Macron elmondta, hogy a berlini kancellári hivatalban rendezett tanácskozáson részletesen ismerteti elképzeléseit. A csúcstalálkozó másik fő témája Szerbia és Koszovó viszonya, amellyel kapcsolatban "nem az a szándékunk, hogy előírjuk a megoldást Belgrádnak és Pristinának".

Először is minden lehetséges megoldási módozatot meg kell vizsgálni, és törekedni kell a vita hevességének csökkentésére, és arra, hogy ne keletkezzenek az egész térségre kisugárzó feszültségek - fejtette ki a francia államfő.

A német kancellár és a francia elnök egyaránt hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkán gondjainak megoldása nem lehetetlen vállalkozás, ezt jelzi, hogy Észak-Macedónia és Görögország 27 évig tartó vita után megállapodott az egykori jugoszláv tagköztársaság hivatalos nevéről - írta az MTI.

Angela Merkel az estére egy közös vacsora keretében tervezett csúcstalálkozó előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Zoran Zaev észak-macedóniai kormányfővel, Edi Rama albán miniszterelnökkel és Emmanuel Macronnal. Mellettük Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia állam-, illetve kormányfője és az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője vesz részt a találkozón.

A tanácskozásról a német sajtóban megjelent elemzések egyik közös pontja, hogy Angela Merkel a "hagyatékáért", a végéhez közeledő politikusi pályafutása nyugat-balkáni eredményeinek megőrzéséért küzd. A 2005 óta hivatalban lévő német kancellár mindig is kiemelt figyelmet fordított a térségre, és egyik fő elve a balkáni háborúk végeztével meghúzott határok sérthetetlensége. Az elv érvényesülését fenyegeti az a felvetés, hogy a Szerbia és a belgrádi vezetés által független országként el nem ismert Koszovó közötti feszültséget területcserével vagy határmódosítással lehetne enyhíteni. Ez Angela Merkel szerint túlságosan kockázatos megoldás volna, újabb területi vitákhoz, a konfliktusok elmérgesedéséhez és akár újabb háborúkhoz is vezethetne az egész régióban.