A brit jegybank a csütörtöki esti bejelentés szerint a stabilizáló célú intervenció idején 19,3 milliárd font (több mint 8700 milliárd forint) értékben vásárolt állampapírokat:

  • ezek közül 12,1 milliárd font volt a hagyományos hosszú futamú szuverén kötvények portfoliójának értéke,
  • és a Bank of England ehhez vásárolt még a program második szakaszában 7,2 milliárd font értékben a fogyasztói inflációval indexált szuverén adósságeszközökből is.

A jegybank csütörtökön közölte, hogy a teljes – mindig is átmenetinek szánt – portfoliót értékesítette.

A Bank of England tájékoztatása felidézte, hogy az eszközvásárlási program célja a rendezett piaci kondíciók helyreállítása volt az állampapír-piacon kialakult „működési zavar” nyomán.

A célok között volt az e működési zavarokból eredő, a brit háztartások és az üzleti vállalkozások hitelkondícióit érintő járványkockázat mérséklése is – áll a brit jegybank ismertetésében. Az intervenció idején vásárolt állampapír-portfolió leépítésének most véget ért folyamata november 29-én kezdődött.

Még a leminősítés szele is megcsapta a brit gazdaságot

Az MTI összeállítása szerint a Bank of England soron kívüli piaci beavatkozásának közvetlen előzményeként, tavaly szeptemberben a brit kormány hatalmas ívű adócsökkentési programot terjesztett elő, erre azonban a piac súlyosan negatív árfolyam-korrekciókkal reagált.

Az adóprogram bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama meredek emelkedéssel meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, 

a három globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.

A szinte példátlanul heves negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.

Az ügybe belebukott Liz Truss akkori brit miniszterelnök is, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult.

A Rishi Sunak vezette jelenlegi kormány novemberben átfogó költségvetési konszolidációs programot terjesztett elő, amely a Truss-kabinet gyakorlatilag összes adópolitikai intézkedését visszavonta.