Az amerikai Silicon Valley Bank és két másik pénzintézet bedőlését részben a pánikszerű betétkivonás idézte elő. A bankválság egyelőre véget ért, további csontvázak nem esnek ki a szekrényből, igaz, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is vigyáz arra, hogy a bankoknak ne kelljen pénzhiány esetén drágán vett államkötvényeiket nagy veszteséggel eladni, inkább hitelt nyújt rájuk, mint fedezetre.

Még mindig viszik

A pénz elvándorlása azonban nem állt meg, és most már nem elsősorban a bankok iránt bizalmatlanság az ok. van egy másik tényező, ami már korábban is éreztette hatását, és ezzel maga is hozzájárult az eddigi bankcsődökhöz. A betétesek nagyon is racionális okból kezdtek távozni.

A bankok ugyanis nem siettek megemelni betéti hozamaikat, legyen azok látra szólók vagy lekötöttek, miközben a Fed kamatemelési ciklusa már bő egy éve zajlik, így egyre több magasabb hozamú eszköz érhető el a piacon. A bankok ezt nem mohóságból teszik, ők versenyeznének a betétekért, csak hogy amint azt már egy korábbi elemzésben említettük, alaposan bevásároltak alacsony hozamú állampapírból, és ha annak igen szerény hozamánál érdemben magasabb kamatot kínálnak a betéteseknek, veszteséget érne el általa.

Nagyobb hozam

Van ugyanakkor egy olyan befektetési eszköz, amely, ha nem annyira rugalmas, mint egy sima bankbetét, mégis viszonylag egyszerű a pénzkezelés általa, még pedig úgy, hogy magasabb hozamot lehet vele elérni. Ezek a pénzpiaci alapok, melyek működésének lényege, hogy a befektetők pénzéből rövid lejáratú, többnyire pár hónapos futamidejű kamatozó eszközöket vesznek, így nem vállalnak árfolyamkockázatot, viszony miután most ezen eszközök kamatozása, hozama is felszaladt a magas, 5 százalékos amerikai jegybanki alapkamat miatt, befektetőiknek is vonzó hozamot tudnak biztosítani. 

A folyamat még tavaly megkezdődött, amikor a kamatemelési ciklus beindult és felgyorsult, és ez hozzá is járult a bankcsődökhöz annyiban, hogy eleinte csak emiatt vonták ki a betéteket, később már azért is, mert elterjedt, hogy az adott bankok bajban vannak. A folyamat az utóbbi napokban sem állt meg, hisz a hozamok továbbra is vonzóbbak, így logikus folyamat zajlik: már több mint 5 ezermilliárd dollár van az alapokban, míg összehasonlításul az összes kriptodeviza együttes értéke 1,1 ezermilliárd dollár jelenleg.

Kockázatok, erős szabályozás

A pénzpiaci alapok persze annyiban kockázatosabbak, mint a bankbetétek, hogy nem vonatkozik rájuk a bankoknál meglévő, elég nagyvonalú, számlánként 250 ezer dollárig (jelenleg nagyjából 90 millió forint) betétbiztosítás, amely a gyakorlatban még magasabb is ennél, ahogy ez az SVB csődjénél látható volt, mivel minden betétet kifizettek. Ugyanakkor a 2008-as problémák után a pénzpiaci alapok működését is erősebben szabályozták két lépésben, sőt, a Bloomberg szerint az iparági szereplők most önként ajánlottak fel a szabályozó hatóságnak egy újabb szabályozási csomagot.

A korábbi pénzszórás visszaüt

A bankok azért persze nem fognak kiürülni, de ha erősen csökken a betétállomány, akkor a bankoknak drágább finanszírozást kell választani (ami lehet a Fed hitele például azokra az államkötvényekre, melyek eladása most nagy veszteséget okozna), de az is előfordul, hogy egyes hiteleket, ahol erre lehetőség van, visszahívnak a bankok. A problémát erősen növeli, hogy nem csak a normál betétállomány volt a bankokban, hanem a járvány idején fedezetlenül kiosztott pénzek is odakerültek, növelve a bankok hitelezései lehetőségeit, csakhogy most ezek kivonása különösen nagy érvágás a bakoknak.