A Barátság kőolajvezeték Oroszország keleti részéből Ukrajnába, Beloruszba, Lengyelországba, Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Németországba szállít kőolajat. A Magyarországot is érintő ága Szlovákiát, Ausztriát, Csehországot és Németországot is ellátja. A vezetékek éves névleges összkapacitása Magyarország felé akár 13 millió tonna feletti, de ténylegesen 8 millió tonna valósul meg.

Oroszország szempontjából a magyar kőolajimport elhanyagolható mennyiségű, 2 százalékos részesedést képvisel, amely nagyságrendileg megegyezik Szlovákiáéval. Ha a vezetékkel bármi történik, akkor a tartalékok legalább 3 hónapig elegendő ellátást tesznek lehetővé. Az alternatíva potenciálisan a Horvátországból érkező Adria vezeték lehet, de az átállás több évet is igénybe vehet.

Kép: Napi.hu

A magyar kőolajimport szerkezete

Az Európai Unió kőolajtermékeinek 97 százaléka importból származik. Az Oroszországból érkező import aránya 2021-ben 25,9 százalék volt, míg 2022 első felében 27,7 százalékra ugrott, míg végül az év második felében a tengeri szállításokra december 5-től életbe léptetett szankciók következtében egyelőre csak mérsékelten, 21,3 százalékig mérséklődött.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2019-ben az Oroszországból az EU vezetéken érkező kőolajforgalom teljes kőolajimportjának 4-8 százalékát tette ki, Lengyelország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Csehország finomítóit ellátva.

Az Oroszországból érkező származó import 2023-ban drasztikusan, 8 százalék alá is csökkenhet, de közvetítőkön – Indiából, Törökországból vagy Kínából – érkező finomított kőolajtermékeken keresztül eljut Európába.

Magyarország esetében a kőolajimport arány 90 százalék volt 2021-ben. Az import 58 százaléka érkezett Ukrajnán keresztül 2020-as adatok szerint.

A fennmaradó hányad az Adria vezetéken keresztül érkezett. Eközben Szlovákiában a hazánkénál is lényegesen jelentősebb a kitettség a Barátság kőolajvezeték forgalmának, 96 százalékban importálta Ukrajnán keresztül a nyersanyagot.

Mivel a kőolaj Ukrajnán keresztül érkezik, így keleti szomszédunk részesül tranzitdíjból a szállítások után. Idén is sor került már a díj megemelésére. 2022-ben 51 százalékkal nőtt a díj, amit 2023-ban ismételt drágulás követett. 2023 április elsején Ukrajna megduplázta a szállítási díjakat. Az idei év során várhatóan nem ez volt az utolsó emelés, júniusban és augusztusban ismét módosulhatnak a szállítási feltételek. 2021-ben a kőolaj tranzitból Ukrajna 127 millió dollárt keresett.

Miért érkezik Magyarországra orosz kőolaj?

Történelmi és földrajzi okai is meghúzódnak a mögött, hogy Magyarországra nagy arányban érkezik orosz kőolaj. A Barátság kőolajvezeték megépítéséről szóló megállapodást Csehszlovákia és Magyarország 1959-ben írta alá a Szovjetunióval. Az első magyarországi szakasz építését 1962-ben fejezték be, majd 1964-ben kezdett üzemelni. A második, Ukrajnából érkező szakasz 1972-re készült el.

Emellett Magyarország földrajzi adottságai is meghatározóak abból a szempontból, hogy honnan érkezik a fosszilis energiahordozók importja. Mivel hazánk nem rendelkezik tengeri kikötőkkel, így lehetőségei korlátozottak. Az ellátásbiztonság és a környezeti megfontolások szempontjából számos előnye van a vezetéken érkező ellátásnak.

Fontos azt is szem előtt tartani, hogy biztonsági kockázatot jelent, ha egyetlen kiemelt partneren alapul az ellátás. Éppen ezért a magyar kormány évek óta törekszik a szállítások diverzifikálására.

Annak ellenére, hogy a csővezetékek nem tökéletesek, a kőolaj szállításának a legalacsonyabb költségű, legalacsonyabb kockázatú, leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő módja. Így például az Egyesült Államokban a szállítási módok diverzifikálása mellett még ma is ez a legelterjedtebb típus.

Mi a Barátság kőolajvezeték alternatívája?

Az 1978 óta létező Adria vezetéken keresztül a horvátországi Krk szigetén lévő Omisalj kikötőjébe befutó tankerhajókból származó kőolaj érkezik hazánkba. A vezeték 10 millió tonnás kapacitása akár a hazai szükségletek fedezésére is elegendő lenne, de összeköttetésben áll Csehországgal és Szlovákiával, amelyek szintén annak igénybevételére szorulhatnak az orosz import kiesésével.

A vezeték tengeri összeköttetése azt jelenti, hogy a világ bármely tájáról érkezhet szállítmány. Már jelenleg is üzemel, viszont kapacitását tovább kellene bővíteni, ha teljes mértékben ki kell váltani a közép-európai orosz importot.

Az Adria vezeték kapcsán ráadásul több nehézség is felmerült.

A horvát partner rendkívül magas tranzitdíjszabása az elmúlt időszakban is sok gondot okozott. Ez a magas díjszabás már a kezdetektől jellemző, és meghaladta az orosz alternatívát. A MOL az elmúlt évtizedben már 200 millió eurót költött a diverzifikációra. Ugyanis nem csupán a vezetékek kiépítésére van szükség, hanem arra is, hogy az Oroszországból érkező uráli típustól eltérő nyersanyagot is fel tudjon dolgozni.

A további átalakulás 3-4 évet is igénybe vehet, és még nagyobb költségekkel (500 millió dollár) is járhat.

Az ellátásbiztonság érdekében és a Nemzetközi Energiaügynökség elvárásainak megfelelően Magyarországnak legalább 90 napos kőolajtartalékkal kell rendelkeznie. Ez szintén védőhálót jelent a hazai ellátásbiztonság szempontjából. Az orosz kőolaj ára 2022-ben rendre 20-30 százalékkal is elmaradt a nyugati típusú, amerikai vagy norvég termékektől. 2023-ban csökkent az árak közötti differencia.