Politikailag megvalósítható, de jogi megoldást igényel az, hogy az eurózónán kívüli országok egyenlő felekként csatlakozhassanak az eurózóna közös bankfelügyeletéhez. "Ez sokkal inkább jogi, mintsem politikai probléma" - vélte az uniós csúcs végeztével az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben.
Az eurózónán kívüli országok, így például Svédország, Dánia és Magyarország is azt sérelmezte az Európai Bizottság közös bankfelügyeletre vonatkozó javaslatában, hogy az övezeten kívüli országok, ha csatlakoznak a bankfelügyelethez, akkor gyakorlatilag másodrendű tagok lennének az Európai Központi Bank (ECB) által üzemeltetett rendszerben, mert az ECB-ben a jelenlegi jogi keretek között csak az eurózóna tagjai rendelkezhetnek szavazati joggal.
Ráadásul a zónán kívüli országok bankjai versenyhátrányba is kerülhetnének az euróövezeti bankokkal szemben, mert azok a bankfelügyelet létrejötte után a tagállamok közbeiktatása nélkül, közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) fordulhatnak majd segítségért, ha bajba jutnak, az övezeten kívüli országok bankjainak azonban erre nem lenne lehetőségük a bizottság javaslatának értelmében.
Nagy haladást sikerült elérni Barroso szerint
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a csúcstalálkozón nagy haladást sikerült elérni a valódi gazdasági és monetáris unió terén. Megerősítést nyert, hogy a bankok és az államok közötti ördögi kört meg kell törni - ez pedig a bankfelügyelet jogi kereteinek év végéig történő kidolgozásával valósulhat meg. Ez utat nyit annak, hogy az 500 milliárd eurós hitelkihelyezési képességgel bíró Európai Stabilitási Mechanizmus a tagállamok közbeiktatása nélkül, közvetlenül feltőkésítse a bajba került bankokat - fejtette ki a portugál politikus. Egyben ígéretet tett arra, hogy a következő hetek folyamán a terv részleteit is kidolgozzák, a decemberi uniós csúcsra pedig konkrét határidőket tartalmazó ütemtervet tesznek le az tagállamok állam- és kormányfői elé.
A közös bankfelügyelet és végső soron a bankunió az uniós vezetők reményei szerint megtöri majd azt az ördögi kört, hogy a tagállamoknak kölcsönt kell felvenniük bankjaik feltőkésítésére, a bankok helyzete viszont tovább romlik, mert ezáltal a tulajdonukban lévő államkötvények az országok eladósodása miatt veszítenek értékükből.