Az eurózóna állandó biztonsági alapja (ESM) banki jogosítványokat fog kapni, így lehetősége lesz hozzáférni az Európai Központi Bank (ECB) forrásaihoz - jelentette ki Mario Monti olasz miniszterelnök finn kollégájával, Jyrki Katainenennel folytatott tárgyalásai után a Bloomberg tudósítása szerint. Ezzel az ECB kormányzótanácsának mai kritikus ülése előtt nyílt kihívást intézett a német kormánnyal és központi bankkal szemben, amelynek vezetői többször, legutóbb tegnap szögezték le, hogy nem támogatják az európai jegybank hatókörének kitágítását. Monti szerint azonban ez a változtatás segítene leszorítani a tarthatatlan szintre emelkedett spanyol és olasz kötvényhozamokat.

Az olasz kormányfő sorra járja az európai fővárosokat, hogy támogatást szerezzen javaslatának, ma Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel találkozik, akit nem kell meggyőznie igazáról. Monti háta mögött tudhatja az Egyesült Államok támogatását, Barack Obama hétfőn hívta fel telefonon, hogy biztosítsa arról, a Fehér Ház határozott beavatkozást vár az uniós döntéshozóktól a válság lecsillapítása érdekében. Az olasz kormányfő ugyanakkor tartózkodott attól, hogy elvárásokat fogalmazzon meg az ECB-vel szemben, tiszteletben tartva ezzel a bank függetlenségét.

Van-e gyomruk hozzá

A kérdés az, hogy a németek és a finnek gyomra beveszi-e mégis az ECB politikájának fellazítását - véli Jonathan Tepper, a londoni Varian Perception befektetési kutatóintézet partnere. Egyikük ellenállása sem látszik meginogni. A mély ellentétek ellenére Európa északi és déli államainak vezetői az utóbbi időben szükségét látták, hogy egységüket is megmutassák. Wolfgang Scheuble német pénzügyminiszter például nagyra értékelte a spanyol reformintézkedéseket.

Monti és Angela Merkel német kancellár egységesen hangsúlyozták, hogy fel kell gyorsítani a júniusi uniós csúcson hozott határozatok végrehajtását, tegnap pedig arról beszélt a finn és az olasz kormányfő, hogy a kötvényhozamok közti szakadéknak nem szabad az európaiak mentalitásában és érzéseiben jelentkező szakadáshoz vezetnie.

Sokadik kapituláció

Athénban sokadszor tették le a fegyvert a kormányon lévő politikai erők az EU-ECB-IMF trojka előtt: elfogadták a 2013-as és 2014-es költségvetés kiadásait 11,5 milliárd euróval csökkentő intézkedéscsomagot - jelentette a Wall Street Journal. A kormánykoalíció két baloldali pártja még úgy ült le a tárgyalóasztalhoz a legnagyobb politikai erőt, a konzervatív Új Demokráciát vezető Antonisz Szamarasz kormányfővel, hogy a csomag egy részének végrehajtását halasszák el két évvel és tegyék függővé a gazdasági helyzet alakulásától.

A kétórás találkozó után aztán azzal álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy miután az eredeti feltételek teljesítése nélkül a trojka nem folytatná Görögország támogatását, mégis tartják magukat a 11,5 milliárd lefaragásához a következő két évben. Az ördög persze a részletekben rejlik: a pakkból hatmilliárd euró nyugdíjcsökkentés, a közalkalmazottak bérének újabb lefaragása és az állami juttatások visszavágása. Kérdés, hogy a kormánypártok háborgó parlamenti képviselővel meg lehet-e szavaztatni szeptemberben az újabb megszorításcsomagot.

Nem engedjük el a kezüket

Jó hír a görögöknek, hogy Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezetői igazgatója kijelentette: az IMF kitart Görögország mellett, soha sem fog elsőként felállni a tárgyalóasztal mellől. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az athéni kormánynak többet kell tennie az adóbehajtás hatékonyságának javítása és gazdaság átalakítása érdekében - tudósított a Reuters.

A Valutaalapot az utóbbi időben elemzők azzal vádolták, hogy - akárcsak az európai vezetők - rosszul kezeli a válságot, feladja függetlenségét azzal, hogy a trojka tagjaként vesz részt a hitelprogramok kidolgozásában és ellenőrzésében. Lagarde válaszul emlékeztetett arra, hogy tavaly heves kritikát kapott európai döntéshozóktól, amikor a bankok feltőkésítését sürgette és elsőként említette a fiskális és bankunió szükségességét is. Azóta ezek az európai politika közhelyszerű céljaivá váltak.

Átkozott piacok

Spanyolországgal kapcsolatban az volt mondanivalója lényege, hogy a kormány eddigi intézkedései szinte teljesen megfelelnének az IMF elvárásainak is, ha a Valutaalap hitelt nyújtana az országnak. A kötvénypiacok az általános európai helyzet miatt a határozott lépések ellenére büntetik az országot.

Lagarde hangsúlyozta azt is, hogy a világgazdaságnak nem Európa az egyetlen gyenge pontja, nagy kockázatot jelent az amerikai költségvetés egyensúlyának fenntartását szolgáló úgynevezett fiskális szakadék is. Az jövő év elején számos automatikus kiadáscsökkentés és több adókedvezmény kifutása olyan hatással lehet a gazdaságra, mintha valaki páros lábbal taposná a féket.