A forró napok számának növekedésével párhuzamosan évente 10-15 százalékkal nő a bécsi távhűtés ügyfeleinek száma, már most 180 épület hűtését biztosítják ezzel a megoldással. A mostani 200 megawattos kapacitást 2030-ra 350 megawattra szeretnék bővíteni - közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája. Az osztrák távhűtés rendszere már 15 éve üzemel. A Wien Energie célja, hogy 2030-ra a mostani 200 megawattról 350 megawattra bővítse a távhűtési kapacitását, a hálózat hosszát pedig megduplázza. 2025-re azt szeretnék elérni, hogy a Ringen belül befejezzék a hálózat kiépítését.
A Wien Energie 2027-ig összesen 90 millió eurót ruház be a távhűtési hálózat fejlesztésébe.
Példaként említik, hogy a Bécsi Városháza, az AKH kórház, a Bécsi Egyetem, a Julius Meinl üzlete a Grabenen, a Palais Kempinski szálloda és több száz magánlakás is távhűtést használ az osztrák fővárosban, hogy környezetbarát módon hűtse a helyiségeit.
A hagyományos klimatizáláshoz képest ez a hűtési forma ugyanis 70 százalékkal kevesebb energiát igényel és 50 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátása.
Ráadásul a távhűtésnek köszönhetően kevesebb klímaberendezés fújja a meleget az amúgy is forró utcákra, működtetéséhez pedig – áram mellett – hulladékhőt is fel lehet használni.
Így működik a távhűtés
A távhűtő központokban nagy teljesítményű berendezésekkel az 5-6 Celsius-fokra hűtött vizet csővezetéken keresztül juttatják el a fogyasztókhoz, ahol az az épület saját hűtési rendszerébe kerül. A hideg víz felveszi az épület hőjét és elvezeti. Az így átmelegedett vizet ismét központilag hűtik vissza folyók vizével vagy a távfűtési hálózaton keresztül.
Bécs egyik legnagyobb ilyen távhűtőközpontja a Schottenrigen található, ez például 2022. július 21-én, az év egyik legforróbb napján 150 megawattórányi hideget termelt. Múlt héten egyébként az osztrák főváros távhűtési igénye az azt megelőző héthez képest csaknem harmadával emelkedett - írta az osztrák iroda.