Argentínában áprilisig befagyasztották az áruházláncok - köztük az amerikai Wal-Mart, a francia Carrefour, a Coto, a Jumbo és más nagy üzlethálózatok - árait. Az intézkedésbe belement az ágazat cégeinek 70 százalékát képviselő kiskereskedelmi szakmai szövetség, amely megállapodást kötött az árrögzítésről a kereskedelmi minisztériummal. Az egyezség betartását úgy akarja ellenőrizni a tárca, hogy telefonvonalat nyitott, amelyen bárki bejelentheti, ha azt tapasztalja, hogy valamelyik termék ára emelkedett - jelentette az AP.

A közvélemény-kutatások tanúsága szerint az argentinokat elsősorban az infláció aggasztja, ami nem meglepő annak tükrében, hogy független szakértői becslések szerint a pénzromlás üteme eléri az évi 30 százalékot. A kormány legutóbbi adatai szerint ugyan csak 11 százalékos az infláció, ám a kabinet ezt maga sem veszi komolyan, ami abból látszik, hogy a szakszervezetekkel 20 százalékos béremelésről akar megállapodni.

Beköszönt a hiány

Az árrögzítés nagyon rövid ideig lesz hatással az árakra, Argentínában korábban is kísérleteztek ilyesmivel, ami nem segített az infláció leszorításában - jelentette ki Soledad Perez Duhalde, az abeceb.com tanácsadó cég közgazdásza. Jó, ha a fogyasztók felkészülnek arra, hogy az áruházláncok lelassítják a kifogyott készletek pótlását a polcokon és szűkítik az áruválasztékot. Szerinte hatásosabb eszköz lenne a pénzromlás megfékezésére a kormányzati költekezés visszafogása.

Abcúg IMF vagy mégsem

A Nemzetközi Valutaalap a hét végén megrovásban részesítette Argentínát a megbízhatatlan adatszolgáltatás miatt. A szervezet szeptemberig adott határidőt a kormánynak a változtatásra, ha Buenos Aires nem fogad szót, akkor a büntetésül felfüggeszthetik az ország IMF-tagságát.

Válaszul Cristina Fernandez államfő és gazdasági minisztere, Hernan Lorenzino kettős mérce alkalmazásával vádolta a nemzetközi szervezetet. Az IMF rossz saját adatfeldolgozása vezetett el Argentína történelmi tragédiájához, a 2001-es államcsődhöz - fogalmaztak -, és a Valutaalap tanácsai alapján támogatják a nagybankokat Európában ahelyett, hogy olyan intézkedéseket hoznának, amelyek segítségével a bajba jutott országok gazdasága kinőhetné a válságot.

Ugyanakkor Lorenzino bejelentette, hogy 2013 utolsó negyedévétől - azaz éppen az IMF-ultimátum határidejének lejárta után - új statisztikai módszertan szerint fogják számolni az inflációt. Ennek kidolgozásában részt vettek a Valutaalap szakértői is.