Megugrott az urán ára azt követően, hogy országszerte kormányellenes tüntetések törtek ki Kazahsztánban - írja a Maszol. A világ vezető atomenergetikai portáljának (UcX) adatai szerint az év első napjaiban ugyan még 42 dollár körül volt egy font (0,4535 kg) urán ára, azonban január 6-ra ez majdnem 47 dollárig kúszott fel. Ez megközelítőleg 12 százalékos drágulásnak felel meg.
A radioaktív ásványi anyag hirtelen drágulása egyértelműen annak tudható be, hogy Kazahsztán a világ első számú termelője.
„Olyan ez, mintha Szaúd-Arábiának gondjai lennének a kőolaj kitermeléssel. Ha jelenleg nincsenek is gondok az ellátással, fennáll a lehetősége, hogy ez bekövetkezzen, s ez befolyásolja a mostani tranzakciók árát” – nyilatkozta a Bloomberg gazdasági folyóiratnak Jonathan Hinze, az UcX elnöke.
Rövid távon nem kell attól tartani, hogy a kazah válság fennakadásokat okoz az energiatermelés globális piacán. Az atomerőművek általában hosszú távra beszerzik a nukleáris fűtőanyagot, gyakori, hogy több évre elegendő készletekkel rendelkeznek.
Atomerőművet építők figyelmébe!
Az urán drágulása már jóval a kazahsztáni válság kirobbanása előtt elkezdődött: 2021 márciusának elején még a 27 dollárt sem érte el egy font sugárzó üzemanyag ára, szeptember közepére azonban 50 dollár fölé emelkedett.
E folyamatba illeszkedik bele az is, hogy az Európai Bizottság a minap gyakorlatilag azt javasolta a tagállamoknak, tekintsék környezetbarátnak az atomenergiát.
Két évvel ezelőtt, 2019-ben a világ urántermelése 54 752 millió tonna volt, s s mennyiségnek több mint 40 százalékát, 22 808 tonnát Kazahsztánban bányászták. Fontos urántermelő ország még Kanada, Ausztrália és Namíbia.
Kazahsztánban azt követően törtek ki zavargások, hogy a kormány megduplázta a cseppfolyósított földgáz árát, amit ott autó-üzemanyagként használnak.