Az euróövezeti országokban a háztartások részéről két év óta először nőtt a hitelkereslet a második negyedévben. Ennek oka, hogy a lakosság egyre optimistább a gazdaság várható kilátásaival kapcsolatban, miközben a kamatok elkezdtek csökkennek – közölte az Európai Központi Bank banki hitelezésről szóló felmérésének adataira hivatkozva.

Az EKB ugyan ténylegesen csak júniusban kezdte meg a kamatok csökkentését, azonban a piac ezt már jóval korábban elkezdte beárazni, s így a piaci kamatok lefelé indultak. Ez pedig a lakosság hitelfelvételi kedvén is éreztette hatását. A felmérésben résztvevő hitelintézetek nettó 16 százaléka számolt be a háztartások hitelkeresetének megugrásáról a negyedév során (azaz 16 százalékponttal többen válaszolták azt, hogy növekedett, mint amennyien csökkenést tapasztaltak). Sőt a többség a kedvező tendencia folytatódására számít.

A verseny eközben egyre erősödik a bankok között, ezért azok az  eurózónában már év eleje óta folyamatosan enyhítenek a  jelzáloghitelek feltételein. Ugyanakkor a fogyasztói hitelek esetében már úgy érzik a bankok, azok egyre kockázatosabbak, ezért azok felvételi előírásait inkább szigorították a kérdéses időszakban.

Teljesen más kép bontakozik ki viszont a vállalati hitelek esetében. Azok hitelfelvételi kedve tovább csökkent az eurózónában, igaz, országonként eltérő mértékben – mutatott rá a Bloomberg.

Míg Németországban és Spanyolországban élénkebb lett a cégek hitelkereslete, addig Franciaországban és Olaszországban továbbra is visszaesés volt tapasztalható. Az EKB szerint ez a historikusan még mindig magas kamatlábak és kevesebb állóeszköz-beruházás kombinációjának volt betudható, de szerepet játszott benne az is, hogy a vállalati hitelek esetében a bankok szigorítottak valamelyest feltételeiken.

A hitelezési adatok kulcsfontosságú információt jelentenek az EKB döntéshozói számára arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen ütemben folytathatják a kamatok lefaragását. Az erről döntő testület csütörtöki ülésén a mostani piaci várakozások szerint nem nyúlnak az irányadó kamathoz, a következő csökkentés időpontját szeptemberre várják a szakértők. Erről bővebben itt írtunk.

A felmérés apró pozitív üzeneteket küldött a régió gazdaságáról, azonban korántsem annyit, hogy az szűkítené az EKB játékterét a további kamatcsökkentések felé – mondta Bert Colijn, az ING közgazdásza a Reutersnek.

Ahol egyébként viszonylag nagymértékű szigorítás volt tapasztalható, azok a kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó vállalatok számára nyújtott hitelek voltak. Ez a tendencia egyébként összhangban van az EKB törekvéseivel is, amely csökkenteni szeretné a bankszektor kockázati kitettségét az ágazattal szemben. Más kérdés, hogy az amúgy is nehézségekkel küzdő szektor számára ez nem jelenti-e azt, hogy pont a hitelezési feltételek bekeményítése miatt romlik tovább az ágazatban a helyzet.

Elemzők abban reménykednek, hogy a  jelzáloghitelezés beindulása lendületet adhat az amúgy nem túl fényen teljesítő európai ingatlanpiacnak is. Az ingatlanárak tavaly első ízben estek egy évtized után Európában. A lakóingatlanok ára 2023-ban 0,3 százalékkal csökkent az Európai Unióban, míg az eurózónában 1,1 százalékos volt a visszaesés. Ebben látszott halvány fordulat már az első negyedévben, az  eurostat adatai szerint ugyanis bár az eurózónában további 0,4 százalékos csökkenést regisztráltak, azonban az Európai Unió egészében már 1,3 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest.