A Gazeta Wyborcza jelentése szerint az Európai Bizottság (EB) 9,2 millió euróval támogatja Lengyelországot, hogy két gázvezetéket építsen Alsó-Sziléziában, amelyek megkönnyítik a gázszállítást Németországból. Az EB tájékoztatása szerint ezek hossza összesen 59 kilométer lesz.

A támogatás egy részét az Európai Regionális Fejlődési Alap biztosítja, a pénz egy részét a wierzchowicei földalatti gázraktár újjáépítésére fordítják. Ez Lengyelország legnagyobb ilyen tárolója.

Doszvidányja

A lap másik írásában felveti a kérdést, lemond-e Lengyelország az orosz gázról? A furcsa felvetést az indokolja, hogy a kormánynak nincs terve a Gazprommal kötött szerződés meghosszabbításáról. Az biztos, hogy Lengyelország az eddigi feltételek fenntartásával nem tervezi a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés meghosszabbítását - derült ki Piotr Naimski, a kormány energetikai stratégiájának kormánybiztosa nyilatkozatából. A jelenlegi szerződés 2022-ben jár le.

Lengyelország jelenleg évente 14-15 milliárd köbméter gázt használ el, ennek háromnegyede Oroszországból jön. A fogyasztás Naimski szerint fokozatosan nő.

Észak

Lengyelország alaposan belehúzott az orosz gázfüggőség leépítésébe. Többek között ezért építették meg tavaly a Swinoujsciében levő folyékonygáz-terminált, amely évi ötmilliárd köbmétert lng-t képes fogadni. Ezt némi bővítéssel 7-7-5 milliárd köbmétere lehet emelni, de még így is kell más forrásokkal számolni.

A lengyelek célja, hogy összekapcsolják vezetékhálózatukat a norvég gázmezőkkel, ahol a lengyel PGNiG társaságnak 19 koncessziója van lelőhelyek keresésére kitermelésére.

A norvég forrásból származó földgáz Lengyelországba a Baltic Pipe gázvezetéken jutna el, amely ma még csak a tervezőasztalon létezik, de a hosszú távú orosz szerződés lejárta, 2022 előtt le akarják fektetni -  jelentették ki a PGNiG vezetői.

Dél

További terv egy észak-déli gázfolyosó építése. Ez lehetővé tenné a gáz áramlását az északi forrásokból délre, illetve déliekből északra. A lengyelek már megbeszéléseket folytattak Dániával és Norvégiával, s a beruházás zöld utat kapott - mondta Naimski.

Atomajánlatok "futószalagon"

Az orosz Roszatom, amely a Paks 2. atomerőművet is szállíthatja, nem zárja ki, hogy részt vegyen a Lengyelország első nukleáris erőművére kiírt tenderen - idézte a PAP hírügynökség az állami tulajdonú cég álláspontját. Emellett a kalinyingrádi orosz enklávéba tervezett erőműből exportálhatnának áramot a szomszédos Lengyelországba és a balti országokba. Az ajánlatban ugyanolyan 1200 megawatt teljesítményű reaktorok szerepelnének, amilyeneket Paks 2-höz szállíthatnak. A cég szerint technológiájuk megfelel minden olyan előírásnak, amelyet a japán fukusimai atomerőmű 2011. márciusi katasztrófája után vezettek be a nemzetközi nukleáris iparban.

A kalinyingrádi övezetben előkészítés alatt álló erőmű technológiája szinkronban van a balti államokban használatos elektromos rendszerrel. Az építkezést elkezdték, az engedélyeket beszerezték és lebonyolították a szükséges biztonsági és technikai teszteket. Csak egy a bibi: ennek a létesítmények 100 százalékban exportra kellene termelnie az elektromos energiát, miközben a lehetséges importőr környező államok nem mutatnak érdeklődést  az orosz energiakapcsolat iránt. Pedig a kockázat kezelhetőnek látszik: a kalinyingrádi erőmű a lengyel energiaigényeknek csupán 4-5 százalékát szolgálná ki. Varsó bizonyos fokig nyomás alatt van: uniós vállalásának megfelelően vissza kellene szorítania környezetszennyező szénerőművei használatát.