Nikosz Anasztasziadesz ciprusi államfő újabb B tervet ismertet a parlamenti pártok vezetőivel, amely több korábbról ismert lehetőség ötvözésével teremtené elő azt az 5,8 milliárd eurót, amelyre az országnak szüksége van a túléléshez - jelentette a BBC. Az EU 10 milliárdos támogatását ekkora összeggel kell kiegészíteni - a parlament a hét elején elutasította, hogy a pénzt a bankbetétek egyszeri adójából gyűjtsék be.

Az új elképzelés első pontja, hogy a bankok jövő keddig zárva tartanak. Az ügyfelek így csak a bankjegykiadó automatákból tudnak készpénzhez jutni, ám az ATM-ek korlátozott összeget adnak ki. Az üzletek egy része már nem fogad el hitelkártyát fizetőeszközként. Anasztasziadesz szerint ma megoldást kell találni a válságra, nincs idő a további halogatásra. Ezért az új tervet délután a parlament elé akarják terjeszteni.

Beszólnak az oroszok

A kiszivárgott hírek szerint a javaslat három fő pillére közül az első a 100 ezer euró feletti betétek megadóztatása - nem tudni, milyen kulccsal. A második az állami ellenőrzés alatt álló vállalatok magánnyugdíjalapjainak államosítása, a harmadik "valamilyen" orosz részvétel. A ciprusi bankokban 23 milliárd eurónyi orosz hitel van, amelyek között van néhány méretes megtakarítás is.

Ezeken a lehetőségen túl bankegyesítések, egy a pénzintézetek rossz hiteleit felszívó rossz bank felállításának lehetősége és kötvénykibocsátás lehet még a pakliban.

Az orosz sajtó leplezetlen kisajátítással, más szóval a bolsevik osztályharchoz illő módszerek alkalmazásával vádolja az EU-t a bankbetétek megadóztatása kapcsán. Ugyanakkor tartják magukat azok a pletykák, amelyek szerint Moszkva a segítségért cserébe részt kérne a Ciprus közelében felfedezett, 1,8 ezer milliárd köbméter gázt tartalmazó gázkincs kiaknázásából. Ez mai árakon 475 milliárd euró bevételt ígér, de a szigetország körüli görög-török-ciprusi vita beárnyékolja a gáz tulajdonjogát is.

Medvegyev: át kell gondolni az euró helyét az orosz tartalékvaluták között

A ciprusi példa okot szolgáltat Moszkvának arra, hogy átgondolja, van-e helye az eurónak az oroszországi tartalékvaluták között - mondta Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő, akinek véleményét az Interfax hírügynökség közölte. A miniszterelnök, valamint Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban többször is hangsúlyozta: bízik az euróban és Oroszország nem szándékozik csökkenteni az Európai Uniós valuta súlyát a valuta tartalékaiban - írta az MTI.
"Ha Cipruson ez (a bankbetétek megadóztatása) lehetséges, miért ne lehetne megcsinálni Spanyolországban, Olaszországban, és néhány más országban, ahol pénzügyi problémák vannak. Holnap ott fogják elkobozni a betéteket. Ez ok arra, hogy elgondolkodjunk" - válaszolta az orosz kormányfő az Interfax kérdésére.
Oroszország valutatartalékainak 41-42 százaléka euró. Medvegyev hangsúlyozta, hogy Oroszországnak kiszámíthatóságra van szüksége, de szerinte az Európai Unió javaslata a bankbetétek megadóztatására nem kiszámítható, némileg nem megfelelő döntésről tanúskodik.
Az orosz kormányfő megerősítette, hogy a Mihalisz Szarrisz pénzügyminiszter vezetésével Moszkvában tárgyaló ciprusi kormányküldöttség több állami eszközt kínált megvételre Oroszországnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy előbb az Európai Uniónak kell megtennie a nemzetközi jogi normáknak megfelelő javaslatait, figyelemmel a belső (ciprusi) törvényekre is, amelyekben garantálják a tulajdon érinthetetlenségét.
"Ezt követően tesszük meg javaslatainkat, de eddig semmi újat nem hallottunk" - jelentette ki Dmitrij Medvegyev. A ciprusi szárazföldi talapzat alatti gázlelőhelyek kiaknázásában való orosz részvételt bonyolult kérdésnek nevezte. Példának Ciprus Törökországgal meglévő problémáit hozta fel. Hozzátette, hogy Oroszország kész megvizsgálni Ciprus bármilyen javaslatát és megérteni a szigetország vezetésének érvelését.
Az orosz kormányfő emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2011-ben 2,5 milliárd eurós hitelt nyújtott Ciprusnak, így, mint mondta, országa mindenképpen részt vesz a uniós tagállam likviditásának és fizetőképességének fenntartásában. Dmitrij Medvegyev az Oroszország és az Európa Unió együttműködését tárgyaló moszkvai nemzetközi tanácskozáson a ciprusi válság megoldásában Moszkvával közös cselekvésre szólította fel az Európai Bizottságot.