Japánban a 2011. március 11-ei földrengés és szökőár által kiváltott fukusimai atombalesetet követően rövid időn belül leállították az ország atomerőműveinek nagy részét, amivel a belföldi áramtermelési kapacitás harmada esett ki pár hónap alatt. Ekkor a kormány 15 százalékos fogyasztáscsökkentést írt elő - írja a G7 arra utalva, hogy az EU hasonló mértékű energiamegtakarítást szeretne.

A szigetország kormánya a csúcsidőszakban 15 százalékos fogyasztáscsökkentésre kötelezte az 500 kilowattnál magasabb fogyasztású felhasználókat, és keményen büntették a takarékosság ellen vétő cégeket. A büntetés mellett a másik eszköz a figyelemfelkeltés és a társadalmi szolidaritás hangsúlyozása volt. A kormány az árammal való takarékoskodást támogató médiakampányt indított.

Módszerek sorozata

A spórolást a cégek és a közhivatalok kisebb-nagyobb megpróbáltatásokkal járó megszorításokkal érték el. Fontos körülmény, hogy a megtakarítás hosszabb távon nem bizonyult kiugrónak, Japánban a fejlett országokhoz hasonlóan csökkent az egy főre eső energiafelhasználás.

A módszerek közül párat átvettek az európai országok. Ezek közé tartozik, hogy az irodákban a légkondicionálókat 28 fokra állították. Emellett a tokiói metró 137 állomásából száz helyen ki is kapcsolták a berendezéseket a legmelegebb időszakokat leszámítva.

Kihúzott laptopok

Csökkentették a világítást az irodákban és köztereken az izzókat LED-égőkre cserélték. Korlátozták a lift- és mozgólépcső-használatot, sőt a közintézményekben a napi csúcsfogyasztás idején kihúzták a laptopokat, és akkumulátorról dolgoztak, hogy valamelyest ezzel is spóroljanak az áramigényen.

Számos közintézmény és vállalat átállt a rugalmas(abb) munkaidőre, és hosszabb nyári szabadság kivételére ösztökélte dolgozóit, ami Japánban akkortájt hatalmas újdonságnak számított. Sok ipari cég növelte hétvégi termelését, és csökkentette hétköznapi műszakjait, hogy kiegyensúlyozzák a fogyasztást.

A kormány emellett Cool Biz néven kampányt indított a lezserebb irodai öltözködés támogatása érdekében, és az egyenruha-viselés egyik utolsó jelentős bástyájának számító országban még a vállalati egyenruhákat is kicsit könnyedebbé tették.

Még a vécéken is spóroltak

A kevésbé radikális javaslatok között volt, hogy a háztartások mossanak ritkábban; és amikor nem használják őket, húzzák ki a háztartási elektronikai cikkeket a konnektorból, beleértve a beépített bidével és ülésfűtéssel felszerelt elektronikus vécéülőkéket is, amelyek a japán lakossági áramfogyasztás 3,9 százalékárét felelnek. Még a sinkanszen gyorsvonatok a szokásosnál lassabban közlekedtek.

A napi legmagasabb energiaigény 2011 nyarán 18 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2010-ben a fukusimai erőművet is üzemeltető, többek között Tokiót is ellátó Tepco nevű energiaszolgáltató által kiszolgált területen.

De a jelentős spórolás nem csak a katasztrófa sújtotta régióra volt igaz, egy másik nagy japán áramszolgáltató, az ország második legnagyobb agglomerációját, Oszakát ellátó Kepco szolgáltatási területén is 10 százalékkal csökkent a 2011-es csúcsfogyasztás 2010-hez képest.

Bár a takarékossági intézkedéseket 2011 őszén eltörölték, a nyári csúcsigény 2012-ban is jóval alacsonyabb maradt a Fukusima előtti szintnél, Tokióban 15, Oszakában 13 százalékkal.