Brüsszel a hírek szerint arra készül, hogy komolyabban szigorítsa a külföldi cégek európai felvásárlásának engedélyezési folyamatát. A lépésre a Financial Times szerint azért kerülhet sor, mivel az utóbbi időben kínai cégek egyre gyorsuló ütemben vásárolják be magukat az európai technológiai, energetikai és infrastrukturális szektorban.

A lap értesülései szerint Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke szeptemberi beszédében jelentheti be az intézkedéseket, amelyben komolyabban kíván foglalkozni az amerikai és más fejlett országokénak színvonalától lemaradó európai haderő fejlesztésének kérdésével.

Félelem Kínától

Az unió politikai napirendjére azután került fel a kérdés, hogy egyre nagyobb az aggodalomra kínai cégek európai technológiai szektorban történt bevásárlásai nyomán. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy Kína komoly technológiai előnyre tehet szert azáltal, hogy kínai cégek bevásárolják magukat különböző európai cégekbe, miközben fordított esetben komolyan korlátozzák a külföldiek tulajdonszerzését hazai cégeikben. Az Egyesült Államok egyébként épp a napokban készül komolyabb vizsgálatot indítani a szellemi tulajdont érintő kérdésekben, amelyet az első komolyabb kereskedelemkorlátozási lépésnek tekintenek a Trump-adminisztráció részéről.

Az összefoglaló szerint az EU 28 tagállamából jelenleg csak 13-ban érvényben olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy egy külföldi cég tulajdonszerzését abból a szempontból is vizsgálják, fenyegetést jelent-e az adott ország nemzetbiztonságára, illetve akadályozza az adott ország politikai céljainak teljesülését.

Lenne értelme annak, hogy Európa fejlessze eszközeit annak érdekében, hogy egyenlő tárgyalási partnere lehessen Kínának - mondta a lapnak André Sapir, a brüsszeli Bruegel elemzőintézet munkatársa.

Szervezettebb fellépés

A tervezett uniós intézkedésekről folyó párbeszédhez közelálló források szerint arról van szó egyelőre, hogy az eddigieknél jobban koordinálnák a nemzeti vizsgálati és engedélyezési rendszereket, s arra biztatnák az uniós tagállamokat, ugyanolyan kritériumok alapján döntsenek egy-egy külföldi akvizíció kérdésében.

A bizottság e mellett egy jóval ellentmondásosabb intézkedés bevezetését is tervezi, e szerint uniós-szintű vizsgálati rendszert is létrehoznának, amely az olyan vállalatokban történő külföldi tulajdonszerzést vizsgálná, amelyek uniós támogatásokban részesültek - írja a lap.

Az EB szóvivője elmondta, Brüsszel tisztában van a stratégiai ágazatokban történő külföldi tulajdonszerzésekkel kapcsolatos aggodalmakkal, a Juncker felállított egy biztosokból álló csoportot az első lehetséges intézkedések kidolgozására.

Az FT szerint nagyon sok európai döntéshozót aggaszt a kínai, állami tulajdonú vállalatok terjeszkedése és az, hogy nem sikerült előrelépni egy Kínával kötendő befektetési megállapodás kérdésében, amely az európai cégeknek nagyobb hozzáférést biztosítana a kínai piachoz.

A Mercator Institute for China Studies és a Rhodium Group számai szerint 2016-ban a kínai működőtőke beruházások értéke Európában elérte a 35 milliárd eurót, ez több, mint 66 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

Európa a protekcionizmus útján

Az EU döntése a külföldiek tulajdonszerzésének szorosabb felügyeletéről nem lenne egyedülálló. Az Egyesült Államokban létezik egy különböző kormányzati ügynökségek tevékenységét a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsoltban koordináló bizottság, a Cfius. Ez már korábban korlátozta olyan kínai cégek amerikai bevásárlását, mint például a Huawei. A növekvő kínai befolyásra válaszul Ausztrália is elrendelte, hogy az összes állami infrastruktúra értékesítése csak a úgynevezett Külföldi Befektetések Felülvizsgálati Tanácsának engedélyével történhet.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök és az Európai Parlament már kezdeményezte intézkedések bevezetését arra vonatkozóan, hogy komolyabban vizsgálják meg az unión belül olyan külföldi, állami tulajdonú cégek és csoportok tulajdonszerzését, amelyek anyaországa nem enged az európaihoz hasonló szabad hozzáférést saját piacaihoz.
Vannak ellenzők

A szigorúbb szabályozás elfogadása természetesen nem lesz egyszerű. Az EU vezetői júniusban egyszer már napirendre vették a problémát, s ott az északi tagállamok, Portugália, Spanyolország és Írország első körben visszautasította a francia, német és olasz felhívást egy formális uniós, a stratégiai ágazatokban történő külföldi tulajdonszerzést vizsgáló mechanizmus létrehozására - emlékeztet a lap. Itt addig jutottak, hogy az EB keressen megoldást arra, hogy tanulmányozza harmadik országok stratégiai szektorokban történő befektetéseinek vizsgálatára a lehetőségeket, miközben a tagállamok nemzeti kompetenciáit is tiszteletben tartja.

Az egyik lehetséges opció, hogy a bizottság egy nem kötelező érvényű ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára a kérdésben. A másik erősebb lehetőség, hogy törvényjavaslattal áll elő egy új európai vizsgálati rendszerről, ez utóbbi azonban a kormányok és az Európai Parlament egyetértése nélkül nehezen valósulhatna meg.

Az FT szerint az, hogy mi lesz a kérdés sorsa a következő hónapokban jól mutathatja majd, mennyire hajlandó az EU protekcionista irányba mozdulni. Különösen érdekes lehet ez annak a fényében, hogy a britek távozásával a szabadkereskedelem egyik tradicionális védelmezője is kilépett az Unióból.