Minden Lengyelországnak járó forrást visszatart az Európai Bizottság, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes feltételt – mondta hétfőn Brüsszelben Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője a Rzeczpospolita című lapnak. A bejelentés azt jelenti, hogy Lengyelország a helyreállítási alap után a kohéziós alap még jelentősebb összegű támogatásaiból sem részesül egyelőre, vagyis új front nyílik az Európai Unió és Lengyelország között – írja a G7.

Az elmúlt hónapokban főleg a helyreállítási alap (RRF) lengyel pénzeinek sorsáról beszéltek sokat, arról a 35,4 milliárd euróról, ami nagyjából kétharmad részben vissza nem térítendő támogatás, egyharmad arányban pedig kedvezményes kölcsön formájában érkezne Lengyelországba. A lengyel helyreállítási tervet a Bizottság jogállamisági kifogások, elsősorban a lengyel bírósági rendszer átalakítása miatt nem fogadta el sokáig. Erre végül júniusban került sor. Ezek után Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amelynek a helyreállítási terve még mindig nem kapott zöld lámpát.

Amíg a lengyelek nem teljesítik maradéktalanul az összes feltételt, a pénz sem jön. A vita továbbra is a bíróságok függetlenségével kapcsolatos: bár a fegyelmi kamara megszűnt, annak tagjai – akár bírói előélet nélkül – ezután is beülhetnek a legfelsőbb bíróságba. A Bizottságnak az a kérése sem teljesült, hogy a lengyel bírók szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz a jogszabályok uniós megfelelősségével kapcsolatban.

Eközben bizonytalanná vált a kohéziós alap lengyel támogatásainak lehívhatósága is, ami több mint kétszer akkora összeget jelent, mint a helyreállítási alap: 76,5 milliárd eurót. A kohéziós (felzárkóztatási) alap Kelet-Közép-Európában a legnagyobb uniós támogatási forma: az európai átlag 75 százalékánál szegényebb régióknak jár, és abszolút összegben éppen Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje. Magyarország 22,5 milliárd euróval a hatodik legnagyobb kedvezményezett lenne, de a jogállamisági eljárás lezárásáig nálunk ugyancsak bizonytalan a kohéziós alapból jövő támogatások sorsa.

A gyakorlatban van idő egy esetleges kompromisszumra, hiszen a reális menetrend szerint az első támogatások 2024 tavaszán lehetnének esedékesek; ilyenkor még csak az előkészítő költségeket fedező összegek átutalásáról van szó, ami nem több a teljes támogatások egy százalékánál. Ha azonban később sem oldódik a lengyel kormány Bizottsággal folytatott vitája, akkor a lengyel vajdaságok sem juthatnak hozzá a regionális programokból nekik járó 31 milliárd euróhoz. Ennek a pártpolitikai vetülete, hogy a vajdaságok többsége és a legtöbb lengyel nagyváros ellenzéki vezetésű, ám a lengyel kormány és a Bizottság vitája miatt ők is aggódhatnak, hogy megkapják-e a remélt fejlesztési forrásokat.

Jarosław Kaczyński, a lengyel kormánypárt elnöke a Bizottság lépése miatt azzal fenyegetett, hogy Lengyelország bepereli a Bizottságot a(z általa egyébként gyakran bírált és túlhatalommal vádolt) Európai Bíróságon.