A lengyel hatóságokkal év eleje óta folytatott párbeszéd ellenére az Európai Bizottság (EB) úgy ítéli meg, hogy azok a gondok, amelyek Lengyelországban a jogállamiságot veszélyeztetik, nem oldódtak meg - mondta Frans Timmermans. Az EB első alelnöke szerint néhány területen megoldódtak a problémák, de más ügyekben nem történt előrelépés, illetve újabb problematikus döntések is születtek.

Emiatt az Európai Bizottság ajánlásokat fogadott el a jogállamiság mechanizmus eljárás keretében a lengyelországi helyzet orvoslására. Az EB közleményében emlékeztet arra, hogy miután a lengyel helyzetről június elsején elfogadtak egy állásfoglalást, a lengyel parlament július 22-én megszavazott egy új törvényt az alkotmánybíróságot érintően.

A bizottság ezek után újra megvizsgálta a helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy még ha néhány kifogásra választ is ad ez a törvény, a jogállamiságot érintően még mindig maradtak fontos aggályok.

Rendszer szintű fenyegetés

Az EB szerint a jogállamiságot rendszer szinten fenyegetik az őszi választások után elfogadott változtatások. Az a tény, hogy a lengyel alkotmánybíróságot akadályozzák abban, hogy a teljes mértékben biztosítsa a hatékony normakontrollt, hátrányosan érinti a testület integritását, stabilitását és megfelelő működését.

Ezért a testület ajánlásokat fogadott el, amelyben a következőkre szólítja fel a tagállamot:

  • Lengyelország tartsa tiszteletben és maradéktalanul hajtsa végre a 2015. december 3-ai és 9-ei alkotmánybírósági döntést. Ez biztosítja, hogy az előző kormány által 2015 októberében törvényesen kinevezett alkotmánybírók elfoglalhassák pozícióikat a testületben és az új, jogalap nélküli jogszabály alapján kinevezett három bíró ne foglalhassa el az alkotmánybírói pozíciót.
  • Tegyék közzé és teljes mértékben hajtsák végre az alkotmánybíróság 2016. március 16-i döntését, hasonlóan minden későbbi döntéshez, továbbá biztosítsák a jövőbeli döntések automatikus közzétételét, illetve azt, hogy azok ne függjenek a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalom döntéseitől.
  • Biztosítsák, hogy bármilyen, az alkotmánybíróságot érintő reform tiszteletben tartsa az alkotmánybírósági döntéseket, beleértve a 2015. december 3-ai és 9-ei, valamint a 2016. március 9-ei döntéseket is. Az alkotmánybíróságnak mint az alkotmány őrének a működését ne csorbítsák új követelményekkel azok egyes vagy összhatása révén.
  • Az alkotmánybíróság vizsgálja meg a 2016. július 22-én elfogadott új törvény testületre vonatkozó kompatibilitását még azelőtt, hogy az hatályba lépne. Tegyék közzé és hajtsák végre a testület erre vonatkozó döntését.

Az EB azt tanácsolja, hogy a lengyel hatóságok sürgősen tegyék meg a megfelelő lépéseket a jogállamiságot rendszer szinten veszélyeztető aggályok kezelésére és a lengyel kormány erről informálja az Európai Bizottságot is. Amennyiben három hónapon belül nem születik kielégítő intézkedés, a folyamat elvezethet az EU atombombájaként emlegetett 7. cikkely szerinti eljáráshoz, amelynek aktiválásával felfüggeszthetik Lengyelország uniós szavazati jogát.

A lengyelek szerint elhamarkodott a döntés

Elhamarkodottnak minősítette az Európai Bizottság lépését a lengyel külügyi tárca abban a közleményben, amellyel arra reagált, hogy a brüsszeli testület szerdán megindította Varsóval szemben az úgynevezett jogállamisági mechanizmus második szakaszát. A lengyel külügyminisztérium hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint az EB lépése azért elhamarkodott, mert a vitatott új alkotmánybírósági törvény még nem hatályos. Az EB így "saját, az uniós szerződésekben leírt feladatok teljesítéséhez szükséges tekintélyét teszi ki kockára".

Az uniós alapszerződésre utalva a minisztérium leszögezi: a brüsszeli testület szerdai lépése a lengyel kormány részéről "kérdéseket ébreszt afelől, hogy az EB betartja-e a tagállamok kormányaival való lojális együttműködés elvét".

A varsói állásfoglalás szerint a vitatott törvény "számos, az alkotmánybíróságok működésére vonatkozó európai szabályozással teljességgel egybehangzó államberendezkedési megoldást" tartalmaz, ezen belül azokat is, amelyek összhangban vannak a Velencei Bizottság korábban megfogalmazott javaslataival.

Beata Szydlo lengyel kormányfő már kedden egy sajtóértekezleten azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a brüsszeli testületnek a szerdai ülésén nem a lengyel jogállamisággal, hanem a legégetőbb európai problémával, mégpedig a terrorizmussal kellene foglalkoznia.

A lengyel parlament alsóháza múlt pénteken szavazott meg egy új alkotmánybírósági törvényt ahelyett a jogszabály helyett, amelyet az EB a februárban elindított jogállamisági mechanizmus első szakasza során kifogásolt. A törvényt Andrzej Duda államfő még nem hagyta jóvá. Az új törvény az EB által korábban vitatott változathoz képest némileg korlátozza az államfőnek az alkotmánybíróságra vonatkozó jogosítványait, és kissé bővíti az alkotmánybíróság elnökének hatáskörét. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) kompromisszumnak tekinti az új változatot, a lengyel ellenzéki pártok szerint ez továbbá is megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.