Az olaj ára csaknem 80 százalékkal magasabb most, mint január közepén, ami váratlan ajándék az olajexportból származó bevételektől függő orosz gazdaságnak és költségvetésnek. Ősszel parlamenti választások lesznek, és a kormánypárt népszerűségi mutatói romlanak, így azt gondolhatnánk, hogy a pluszforrást "hangulatjavító" intézkedésekre fordítják.

Nem ez történik - hívja fel a figyelmet Leonid Beshidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája. A Kremlnek más tervei vannak a jó szerencsének köszönhető, váratlan adomány elköltésére.

Kapcsolódó

Kellemes matek

A moszkvai gazdasági minisztérium hordónként 40 dolláros olajárról szóló előrejelzést adott ki április elején, amely akkor meglehetősen optimistának tűnt. Az prognózist megelőző 24 hónap átlagára csak 35 dollár/hordó volt. Június elejére azonban ez az átlagszám már megközelítette a 40 dollárt, miután a piaci ár elérte az 50-et.

Oroszország január és április között 20 milliárd dollárral növelte devizatartalékait. Az infláció évi 7,3 százalékon stabilizálódott három egymást követő hónapon át, ami 2014 óta a legalacsonyabb adat. Ezzel megnyílt az út a kamatcsökkentés előtt.

További jó hír az oroszoknak, hogy a kormány nemrégiben sikeresen bocsátott ki 1,75 milliárd dollár értékű államkötvényt, ami azt mutatja, hogy nem írták le az országot a befektetők.

Kellemetlen matek

Eközben a szeptemberi parlamenti választásokra készülő kormánypárt támogatottsága 42 százalékra esett, ami orosz mércével mérve gyenge. A kormánypárt november óta az abszolút többséget jelentő 50 százalékos határ alatt van.

A kormány elfogadottsága a Krím félsziget 2014. márciusi bekebelezése óta nem volt olyan mélyen, mint most. Még Vlagyimir Putyin államfő népszerűségi indese is csak 80 százalék, ami szintén bő kétéves mélypont.

Mi lesz az ígéretekkel?

Sokan úgy látják, hogy az orosz vezetés nem teljesíti az ígéreteit. A múlt hónapban krími nyugdíjasok fordultak Dmitrij Medvegyev miniszterelnökhöz azzal, hogy kössék a járandóságuk emelését az inflációhoz.

A válasz arrogáns volt: nincs pénz, de ne keseredjenek el és vigyázzanak az egészségükre. Eközben a félsziget Oroszországhoz csatolását szentesítő népszavazáson a nyugdíjasok részben az ukránnál magasabb orosz nyugdíjak reményében voksoltak az államváltásra.

Van pénz, amire akarják

A közgazdászok egy része, köztük Szergej Gurijev, aki ősztől az EBRD vezető közgazdásza lesz, egyetért azzal, hogy a pluszforrás ellenére üres az orosz államkassza. Az ország tartalékalapja idén eddig 31 milliárd dollárral lett soványabb, a benne maradt 45 milliárd kicsit több, mint amennyi az idei költségvetési hiány fedezésére kell.

Andrej Illarionov, Putyin korábbi tanácsadója, aki - Gurijevhez hasonlóan - immáron az elnök bírálói között van, úgy véli, hogy lenne elég pénz a tartalékalapban szociális kiadásokra, ám valami más, nevezetesen a védelmi költségek elviszik a pénzt.

Infláción felül

A katonai büdzsé január és április között 15 százalékkal nőtt 2015 azonos időszakához képest. Összehasonlítható árakon számolva 75 százalékkal ugrott meg 2010-hez képest, miközben a GDP csak 5,4 százalékkal bővült ugyanebben az időszakban. Idén a költségvetés 4,6 százalékát viszik el a katonai kiadások, ami legmagasabb arány Putyin 15 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta.

A nyugdíjak nyolcszázalékos emelése, amivel követnék az inflációt fél ezer milliárd rubelbe kerülne. Ez nagyjából megegyezik a katonai kiadások emelkedésével - hívja fel a figyelmet Illarionov.

Nem merik javasolni

Putyin nemrégiben két agytrösztöt is megbízott azzal, hogy találják ki, hogyan lábalhatna ki az orosz gazdaság recesszióból. Az egyik egy tanácsadó testület, amelyet Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter vezet. A másik a Sztolipin-klub (a nevét a múlt század eleji reformer miniszterelnökről kapta), amely a közepes orosz vállalatok lobbija.

Kudrin csapata eddig arra jutott, hogy az alacsonyabb bevételekhez kellene igazítani a költségvetési kiadásokat és javítani kellene az üzleti hangulatot. A Sztolipin-klub monetáris mennyiségi enyhítést látna szívesen. Egyik csoport sem vetette fel, hogy talán mérsékelni kellene a védelmi kiadásokat, amit Putyin szent tehenének tartanak.

Kitart a nemzeti hisztéria

Putyin kész kockáztatni a kormánypárt rossz választási szereplését, hogy fenntartsa az olyan katonai projekteket, mint például az oroszok szíriai beavatkozása. Abban bízik, hogy a Krím bekebelezése és a Nyugat-ellenes érzések fűtötte nemzeti hisztéria kitart, és felülírja az szavazók anyagi gondjaiból fakadó elégedetlenségét.

A hadsereg jelenleg elszívja az erőforrásokat a magánszférától, ám a nyugati embargó miatt az utóbbihoz tartozó vállalatok nem tudnak hitelhez jutni, így nem adósodnak el. Ezért aztán a növekedésnek lendületet adhatna, ha a katonai kiadásokat visszavinnék az öt évvel ezelőtti szintre és ezzel egyidejűleg mérsékelnék az adókat.

Ez azonban nem várható a közeljövőben: marad az Oroszország erőd üzemmód, amelyben a fegyverkezés megelőzi a gazdaság fejlődését - véli a Bloomberg publicistája.