Benjámín Netanjáhú miniszterelnök előrehozott választásokat íratott ki szeptember 17-ére miután az előző, áprilisi voksolás után kudarcba fulladtak kormányalakítási kísérletei - tudósít a BBC. A legutolsó közvélemény-kutatások az öt hónappal ezelőtti erőviszonyok változatlanságát mutatják: a kormányfő jobboldali Likud pártja fej fej mellett áll az élen legnagyobb kihívójával a centrista Kék és Fehér Párttal szemben. Az utóbbi élén Beni Ganc tábornok áll, aki további tekintélyes katonai vezetőkkel alapította meg februárban az új pártot, hogy megszerezze a kormányzás lehetőségét az országban. Akármelyikük is győz kisebb pártokkal kell összefognia a kormányalakításhoz, ami - mint Netanjáhú kudarca mutatja - igen komoly kihívást támaszt velük szemben.

A kormánypárt

A legutóbbi szavazás nyomán a Likud és a Kék és Fehér 35-35 mandátumot szerzett a 120 fős izraeli parlamentben. Netanjáhú kisebb jobboldali és vallásos pártokkal kezdett koalíciós tárgyalásokat, ám ezek számos kaotikus forduló után kudarcba fulladtak, amiért természetesen egymás vádolták a felek. A vita látszólag Izrael szekuláris és vallásos karaktere körül forgott, ám a miniszterelnököt határozottan meggyengítették a vele szemen indított korrupciós eljárások, annak ellenére, hogy tagadja a vádakat.

Kampányában ha lehet, még a korábbinál is határozottabban jobbra tolódott, az MTI tudósítása szerint az izraeli hadsereg rádiójának adott interjújában kijelentette, hogy ki akarja terjeszteni az izraeli fennhatóságot a zsidó örökség szempontjából fontos helyekre, beleértve ebbe azokat a néhány száz fős telepeket is, amelyek a palesztinok lakta övezetekben vannak.

Bejelentette, hogy ha győz, akkor Izrael annektálja a Jordán-völgyet valamint a Holt-tenger északi részét is. Ezt egyébként már az április választások előtt is megígérte. A 2400 négyzetkilométeres völgy az Izrael által az 1967-es háborúban elfoglalt területen van, hárommillió palesztin és 400 ezer zsidó telepes lakja. A telepek létrehozásának nemzetközi megítélése vitatott.

Az ellenfél

A Kék és Fehér Pártot Ganc mellett Jair Lapid, korábbi pénzügyminiszter hozta létre azzal a céllal, hogy véget vessenek az ország egyre mélyebb politikai megosztottságának. Az egyik helyi újságnak adott nyilatkozatában Ganc arról beszélt, hogy ha győznek, akkor új irányt vesz az izraeli demokrácia. Véget vetnek az oszd meg és uralkodj elvén alapuló politizálásnak és annak, hogy a kormányzás a lobbicsoportok befolyása alá kerül.

A BBC szerint nem világos, milyen álláspontot foglal el Netanjáhú annektálási terveivel kapcsolatban. Nem foglalt állást az ügyben sem, hogy elfogadja-e egy önálló palesztin állam létrehozásának lehetőségét, ugyanakkor visszautasítja, hogy az izraeli hadsereg kivonuljon a Gáza-övezet.

A szavazó

A közvélemény-kutatások szerint a választókat jobban érdeklik a megélhetési költségek alakulása, mint az izraeli-palesztin konfliktus kezelése. Emellett természetesen a biztonság is magasan szerepel a prioritásaik között. Némileg meglepő, hogy a Netanjáhú elleni korrupciós vádak, és az, hogy a miniszterelnök ezek miatt bíróság elé állhat, nem nagyon izgatja az embereket, főként azokat, akik a centrumtól jobbra állnak.

A baloldaliakat azonban aggasztja az demokrácia jövője, az, hogy Netanjáhú olyan koalíciós kormányt alakít, amely felmentené a bírósági eljárás alól, amíg hatalmon, van és lehetővé tenné, hogy a kormány felülbírálja a legfelsőbb bíróság határozatait, ami tovább erősítené a kormányfő jogi immunitását. További fontos kérdés az ultraortodox vallásos zsidó fiatalok mentessége a kötelező katonai szolgálat alól.

Regionális szuperhatalom

A választásokon hatalomra kerülő miniszterelnök irányítása alá kerül a Közel-Kelet legerősebb hadserege, amely széles körben osztott feltételezés szerint nukleáris fegyverekkel is rendelkezik. Az ország törvényei szerint a katonaság bevetéséről a kormányfő dönthet. Jelenleg ugyan nincs kiterjedt háború a térségben, amelyben Izrael is részt venne, ám Netanjáhú és Ganc is kemény biztonságpolitikát ígér.

Ez hitelesnek mondható: az előbbi légi támadásokkal és titkos akciókkal gyengítette a szomszédos országokban megjelent fenyegetéseket, utóbbi katonai vezetőként számos ilyen akciót irányított. Akármelyikük is nyer, szembe kell szállnia az ország legnagyobb regionális ellensége, Irán támogatását élvező félkatonai csoportokkal. Teherán az izraeliek meggyőződése szerint atombombát akar kifejleszteni, ami felveti a megelőző katonai csapás lehetőségét. Ez azonban olyan háborúhoz vezethet, amely elemzők szerint katasztrofális következményekkel járna a térségben.