Az Egyesült Államok kormánya növelte az Iránra nehezedő nyomást azzal, hogy Donald Trump elnök bejelentette: véget vetnek a tavaly őszi haladéknak, amellyel lehetővé tették az iráni olaj legnagyobb importőreinek, hogy tovább vásároljanak a perzsa országtól - kezdi háttércikkét a Financial Times (FT). A szakértők ennek kapcsán azt firtatják, hogy a többi olajexportőr ország képes lesz a pótolni azt a kiesést, amelyet az iráni kínálat zuhanása okoz majd az olajpiacon. A befektetők idegességét mutatja, hogy a Brent ára húsvét után átlépte a 74 dollár/hordós szintet, amire hat hónapja nem volt példa.

Mennyi lehet az alja

Irán az elmúlt öt hónapban naponta 2,5 millió hordó olajat termelt ki, amelyből 1-1,3 milliót exportált - idézi az FT az FGE tanácsadó cég becslését. A tankhajók mozgását követő weboldalak szerint valójában titokban napi 1,9 millió hordóra ment fel a kivitel. Ennek többsége öt nagy vásárlónál, Dél-Koreánál, Indiánál, Japánnál, Kínánál és Törökországnál kötött ki. Kína jelezte, hogy ellenzi az amerikai szankciók élesítését, ami valószínűvé teszi, hogy nem adja fel az iráni importot, azaz perzsa ország kivitele nem csökken nullárra - véli Giovanni Staunovo, az UBS Wealth Management vagyonkezelő cég elemzője.

Más vásárlók azonban várhatóan nem mennek szembe az USA-val, mert nem akarják, hogy válaszul Washington korlátozza vállalataik nemzetközi átutalásának lehetőségét az amerikai felügyelet álló pénzügyi elszámolási rendszerben, így a szakértők azt várják, hogy napi egymillió hordó alá esik az iráni export. Emellett továbbra is megjelenhet a piacon az a napi 100-300 ezer hordó fekete arany, amelyet eddig is kicsempésztek Iránból.

Mennyi lehet a teteje?

Válaszul a tavaly év végén megugrott olajkínálatra, az OPEC és szövetségesei, köztük Oroszország az év eddig szakaszában visszafogták kitermelésüket, hogy egyensúlyba hozzák a piaci kínálattal a keresletet. Ennek alapján van mód emelni az olajkínálatot az új helyzetben. Az amerikai kormány azt kommunikálja, hogy egyeztettek Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, hogy biztosítsák a kieső iráni olaj pótlását. A szaúdiak jelenleg napi 10 millió hordó alatti mennyiséget hoznak felszínre, ezt képesek lennének emelni folyamatosan napi egymillió hordóval.

Ez a körülmény a piaci egyensúly fennmaradásának hamis biztonságérzetét kelti az USA energiaügyi minisztériumában - vélik az Energy Aspect tanácsadó cég szakértői. Nem csupán a hordóban számolt mennyiség térhet el attól, amire szükség lenne az egyensúly fenntartásához, hanem a piacra kerülő kőolajfajták minőségi jellemzői is - hangsúlyozzák közleményükben. Ráadásul a kínálatot tovább csökkentheti a bajban lévő Venezuela és Líbia kivitelének visszaesése.

Mit fognak csinálni?

Szaúd-Arábia nem fogja hagyni, hogy Trump másodszor is hülyét csináljon belőle. Tavaly ősszel felpörgették a kitermelést, mert az amerikai elnök Teheránnal szembeni keménykedése alapján arra számítottak, hogy a szankciók november elején kőkeményen életbe lépnek, ezért visszaesik az olajpiaci kínálat.

Ezzel szemben Trump haladékot adott Iránnak és legnagyobb vásárlóinak, aminek az lett a vége, hogy az iráni kínálat sem tűnt el, viszont megjelent a szaúdiak pluszolaja, amin így kevesebbet kereshettek. Ezért most csak azután fogják növelni olajkitermelésüket, hogy a perzsa ország olaja valóban eltűnt a színről - állítják az ügyhöz közel álló források.

Jön a drágulás

A washingtoni adminisztráció szerint nem lesz semmi gond, elég nagy marad az olajkínálat Irán kiszorítása után is. Energiaipari szakértők azonban azt találgatják, milyen feszessé válhat a kereslet és a kínálat, főként akkor, ha a legnagyobb olajországok elérik kitermelési kapacitásuk határát. Óriási az ellátási kockázat a világpiacon - mondja Gary Ross, a Black Gold Investors vezetője, aki hosszú ideje követi figyelemmel az olajpiac alakulását.

Venezuela ellen újabb szankciókat vezethetnek be, Nigériában ingatag a helyzet, akárcsak Líbiában. A világnak aggódnia kell, hogy semmilyen rendkívüli esemény ne következzen be, ami csökkentheti a kitermelési kapacitásokat. Szerinte az olaj ára valószínűleg felmegy hordónként 75-80 dollárra, és könnyen e fölé a szint fölé ugorhat.

Idegessé válhatnak autósok

Az USA gazdasága összességében semleges helyzetben van: az olaj drágulását ellensúlyozza, hogy ezzel az olajpala-kitermelők is jól járnak. Ez azonban azt jelenti, hogy az olajiparhoz csorognak a jövedelmek az autósoktól, akik a benzinkutaknál szembesülnek az üzemanyagok drágulásával. Az átlagár gallononként 2,818 dollárra ment fel az elmúlt időszakban, ami tavaly október óta a legmagasabb szint, és az év elejéhez képest 56 centes emelkedés. További tízcentes növekedés azt jelentené, hogy öt éve nem látott benzinár köszönne be az USA-ban.

Magyarországon az elmúlt napokban a bezin ára átlépte a 400 forint/literes szintet. A rekordot 2012 áprilisában 251 forinton állította fel - akkor az USA-ban a benzinár megközelítette a négy dollár/gallont. Trump az elmúlt időszakban rendszeresen az OPEC-et hibáztatta, ha drágult a benzin, ám ha a következő hónapokban, különösen a nyári szabadságok idején tovább emelkednek az árak a kutaknál, akkor az autósok előbb-utóbb a kormányt is okolni fogják ezért. Ez rosszul fog esni az elnöknek.