A politikus a 2020-as pótköltségvetésről és a kormány stabilizációs intézkedéseiről Olaf Scholz pénzügyminiszterrel közösen tartott tájékoztatóján németről angolra váltva hangsúlyozta: mindazoknak, akik hedge fundoknál és egyéb intézményeknél már előre örülnek a járvány révén kínálkozó lehetőségeknek, azt üzeni, hogy "félreértés ne essék", a német kormány elkötelezetten kiáll a hazai vállalkozások mellett.

Kérdésre válaszolva hozzátette: nem árulják el előre, hogy milyen módszerekkel veszik elejét a nemkívánatos tulajdonszerzési kísérleteknek.

Peter Altmaier arról is szólt, hogy az idén csökken a hazai össztermék (GDP) Németországban. Ennek várható mértékét később lehet pontosabban megjósolni, de már most is látszik, hogy legalább akkora lesz a visszaesés, mint 2009-ben, amikor 5,7 százalékkal csökkent az Európai Unió legnagyobb gazdaságának teljesítménye.

A kormány hétfői ülésén elfogadott pótköltségvetési tervezet szerint az idén minden eddiginél nagyobb, 156,3 milliárd eurós (54,6 ezer milliárd forintos) hiány keletkezik a német szövetségi államháztartásban. Tavaly még 19,2 milliárd eurós többlettel zártak, és úgy tervezték, hogy az idén is megőrzik az államháztartás 2015-ben - 1969 óta először - elért egyensúlyát. Azonban a koronavírus-járvány fordulatot kényszerített ki, Berlin így ezentúl az államháztartási egyensúly helyett a gazdaság stabilizálására és a munkahelyek megőrzésére összepontosít.

A tervezett hiány nagyságrendekkel meghaladja az alaptörvényben rögzített úgynevezett adósságfék szabályban előírt maximális szintet, a konjunkturális hatásoktól megtisztított, GDP-arányosan 0,35 százalékot, ezért a törvényhozásnak fel kell függesztenie ezt a szabályt. Erről, illetve a pótköltségvetésről még a héten dönt a törvényhozás.

Peter Altmaier és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy a közpénzből finanszírozott mentőprogramok nem a járvány miatti bevételkiesés pótlását szolgálják. A világ egyetlen kormánya sem lenne képes erre, a vállalkozások fennmaradását és az állások megóvását viszont lehet támogatni. Így például az egyéni vállalkozók és a legfeljebb tíz embert foglalkoztató kisvállalkozások 9 és 15 ezer euró közötti összegű azonnali, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek arra, hogy a következő három hónapot átvészeljék likviditási gondok nélkül. Erre mintegy 50 milliárd eurót szánnak.

A közepes méretű cégek és a nagyvállalatok támogatására létrehoznak egy új válságkezelő eszközt, a gazdasági stabilizációs alapot (WSF), amely nemcsak hitelekkel és hitelekre vállalt garanciával segíti majd a rászoruló vállalkozásokat, hanem mintegy 100 milliárd euró értékben tulajdonrészt is szerezhet cégekben, vagyis a koronavírus-járvány részleges államosításokhoz is vezethet Németországban.

Ezzel kapcsolatban Peter Altmaier kiemelte: körültekintően járnak el, igyekeznek a lehető legkisebb mértékben befolyásolni a magángazdasági viszonyokat és a piaci folyamatokat.

Olaf Scholz hozzátette, hogy a kormány megkapta az engedélyt az Európai Bizottságtól az állami fejlesztési bank (KfW) külön válságkezelő programjainak beindítására. Ezek keretében a KfW az érintett vállalkozásokkal már régóta együttműködő bankokkal együtt hiteleket helyezhet ki, és garanciát vállalhat hitelek törlesztésére. A garanciavállalás a hitel összegének 90 százalékát is elérheti.

Arra a felvetésre, hogy egyes gazdasági érdekképviseletek 100 százalékos garanciavállalást sürgetnek, a pénzügyminiszter elmondta: az is óriási eredmény, hogy a brüsszeli bizottság a jelenlegi feltételek mellett hozzájárult a programok elindításához. Mint mondta, a brüsszeli engedély azt jelenti, hogy "nem 100, hanem legalább 115 százalékban" kihasználták az európai uniós jog üzleti vállalkozások állami támogatásáról szóló szabályainak mozgásterét.