Az Obama-adminisztráció megrótta az eurótagállamokat és Japánt amiért azok szinte kizárólag a monetáris enyhítéstől várják gazdaságaik lanyha növekedésének fellendülését - idézi a washingtoni pénzügyminisztérium jelentését a Wall Street Journal. Az amerikai vezetés attól tart, hogy a felszínes beavatkozás túlsúlya tovább ronthatja az amúgy sem túl rózsás hosszabb távú globális gazdasági kilátásokat.

A pénzügyi tárca év közi jelentése nem kíméli Kínát és Dél-Koreát sem, amelyek kormányának azt a "feladatot szabja", hogy fejezzék be devizáik tudatos gyengítését. Ezzel támogatják saját exportjukat és fékezik az importot, ami hátrányos kereskedelmi partnereik számára. Ugyanakkor a dokumentum kínosan kerüli, hogy az árfolyam manipulálásával vádoljon bármely országot. Kína húsz évvel ezelőtt meg megkapta ezt a minősítést.

Bagoly mondja...?

A heves bírálat kevéssé érthető annak tükrében, hogy valójában még az Egyesült Államokban sem ért véget a monetáris enyhítés. A Fed ugyan októberben befejezte az értékpapírok vásárlását, ám mérlegében még ott pihennek az elmúlt években begyűjtött kötvények - ha ezeket piacra dobná, az jelentős összegeket szívna ki a gazdaságból, lefékezve a növekedést. Az amerikai jegybank emellett még csak fontolgatja, hogy megemelje hat éve gyakorlatilag nullán álló alapkamatát.

Az USA a költségvetési körüli bizonytalansággal is hozzájárult a világgazdasági bizonytalansághoz. Nem is olyan régen még késhegyig menő harc dúlt az elnök és a kongresszus között azon, hogy emelhetik-e az államadósság plafonját a büdzsé kiadásainak finanszírozásához vagy - a túl magasra nőtt tartozások miatt - inkább a kormány fogja vissza költekezését. A csetepaté sokáig rombolta az üzleti és a fogyasztói bizalmat.

Lehet benne valami

Ugyanakkor Washnington joggal mutat rá, hogy az amerikai gazdaság jobb erőben van, mint a világ többi nagy gazdasága, ami arra utal, hogy más államok nem tesznek eleget országaik mélyebb gazdasági gondjainak orvoslására. Az amerikai kormány attól tart, hogy a világ többi állama az USA növekedésére felkapaszkodva akarja élénkebb bővülésre bírni saját országának gazdaságát.

A dollár évtizedek óta nem látott szintre erősödött az euróval szemben, a világ fő valutáiból képzett kosárhoz képest pedig 20 százalékkal lett erősebb tavaly július óta. Sok közgazdász arra számít, hogy ha a Fed növeli alapkamatát, akkor tovább folytatódik az amerikai valuta izmosodása. A kongresszus részben azért akadályozza az USA csatlakozását a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményhez, mert attól tart, hogy ezzel kinyitnák az USA kapuit azoknak az ázsiai országoknak az exportőrei előtt, amelyek kormánya mesterségesen gyengíti valutáikat.

Ez érthetőbbé teszi a pénzügyminisztérium keménykedését. A kormány bizonyítani akarja a törvényhozóknak, hogy határozottan képviseli az USA gazdasági érdekeit.

Végül is mi a bajuk?

Az amerikai döntéshozók attól tartanak, hogy Japán és Németország az export felfuttatásával akarja élénkíteni gazdaságát ahelyett, hogy a belső fogyasztást bővítené. Ez féloldalas fellendüléshez vezethet, ugyanis valakinek csak meg kell vásárolnia a japán és német exporttermékeket - értékeli a jelentést Eswar Brasad, a Cornell Egyetem professzora, aki korábban az IMF-nél is dolgozott. Más szóval azért idegeskednek, mert úgy látják, hogy az eurózóna és Japán az USA nekilendülő gazdaságának farvizén akar hajókázni.

A bírálat ugyanakkor óvatos, csak azt hangsúlyozza, hogy a monetáris politikának inkább segítenie kellene az egyéb gazdaságösztönző intézkedéseket ahelyett, hogy teljesen átveszi azok szerepét.

Európa, Japán

Európában Németország kapta a leghatározottabb kritikát. Egyes szakértők szerint a GDP arányában nyolcszázalékos külkereskedelmi többlettel a németek nem serkentik, hanem csak újraosztják a világgazdaság növekedését, mármint arra hajtanak, hogy a növekedés inkább náluk jelentkezzen. A washingtoni német követség szóvivője szerint ez nem igaz, hiszen a német export importtartalma 40 százalék, amely más országok GDP-növekedését segíti.

A japán kormány túlzottan bízik a monetáris enyhítésben - az amerikaiak szerint -, ahelyett, hogy költségvetési intézkedésekkel javítaná a vállalatok versenyképességét. A jen gyengítésére alapuló exportösztönzés negatív következményekkel járhat az ország kereskedelmi partnereinél. A japán követség nem kívánta kommentálni a bírálatokat.

Kína, Dél-Korea

Washington továbbra is jelentősen alulértékeltnek tarja a jüant, ezért arra biztatja Pekinget, hogy gyorsítsa fel a piaci alapú árfolyam bevezetését célzó intézkedéseit. A kínai követség illetékese szerint fokozatosan haladnak előre. Szakértők attól tartanak, hogy ha a gazdasági folyamatok nem a kínai vezetés elképzelései szerint haladnak, akkor újra a jüan gyengítése mellett dönthetnek.

Dél-Koreától szintén azt várják, hogy ne avatkozzon be a devizapiacokon a von gyengítése érdekében. A szöuli pénzügyminisztérium nemzetközi ügyekért felelős vezetője szerint Dél-Korea soha nem manipulálta az árfolyamokat, csupán a hullámzó piaci folyamatokat igyekeztek kisimítani, illetve stabilizálni.