A hárommilliárd embert - egy-egy-egymilliárd ember számára egyetemes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, egészségügyi vészhelyzetek elleni védelmet, jobb egészséget és jól-létet - megcélzó program érdekében foglalkozni kell az egészséget leginkább fenyegető veszélyekkel, amelyek közül 2019-ben a WHO a következő 10-re koncentrál.

Légszennyezés és klímaváltozás

Tízből kilenc ember naponta szennyezett levegőt szív, 2019-ben a WHO szerint ez jelenti a legnagyobb környezeti kockázatot az egészségre. A levegőből a szervezetbe jutó szennyező anyagok káros hatása évente 7 millió ember korai halálát okozza rák, stroke, szív- és tüdőbetegség következtében. A halálozások mintegy 90 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokhoz köthető.

A légszennyezést elsődlegesen okozó fosszilis tüzelőanyagok égetése szintén jelentős mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, amely 2030 és 2050 között várhatóan évente 250  ezer további halálesethez vezet az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt.

A 2018-as októberi, a légszennyezést és egészséget naprendjére tűző genfi konferencia után idén szeptemberben az ENSZ klímacsúcs a klímavédelmi akciók erősítését erősítését célozza, ám ha az országok elkötelezettek is a párizsi megállapodás betartására, ebben a században akkor is több mint 3 Celsius fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet.

  • Krónikus betegségek

Az olyan nem fertőző, krónikus betegségek, mint a diabétesz, a rák, vagy a szívbetegség világszerte a halálozások 70 százalékáért, mintegy 41 millió ember haláláért felelősek, beleértve 15 millió korai, 30-69 év közötti ember halálát. A krónikus betegségek miatt korai halálozás 85 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokat érinti. Fő rizikófaktorok a dohányzás, mozgásszegény életmód, alkoholizálás, egészségtelen étrend és a szennyezett levegő.

  • Globális influenzajárvány

Az influenza világjárványról nem tudjuk, hogy hol tör ki és milyen súlyos lesz, védekezésként a WHO idén is javasolja az influenza elleni védőoltás felvételét. Arra az esetre, ha egy új influenzatörzs jönne létre, a WHO egyedülálló partnerséget hozott létre a főbb szereplőkkel, hogy biztosítsa a hatékony és méltányos hozzáférést a diagnosztikához, a vakcinákhoz és a vírusellenes szerekhez, különösen a fejlődő országokban.

  • Sebezhető, sérülékeny állapotok,  vészhelyzet

Több mint 1,6 milliárd ember, a világ népességének több mint ötöde él elhúzódó válságok sújtotta területeken, aszály, éhínség, konfliktusok közepette, gyenge egészségügyi szolgáltatások mellett, vagy teljesen azok nélkül.

  • Antibiotikumoknak ellenálló baktériumok

Az antibiotikumok túlzott használata rezisztenciát okoz. A tbc elleni gyógyszerekkel szembeni rezisztencia például hatalmas akadályt jelent egy olyan betegség elleni küzdelemben, amelyben évente mintegy 10 millióan betegednek meg és 1,6 millióan bele is halnak.

  • Ebola és más veszélyes kórokozók

2018-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban két különálló Ebola-járvány tört ki olyan városokban, amelyeknek a lakossága meghaladja az egymilliót. Az érintett tartományok egyike ráadásul háborús zónában van.

  • Gyenge egészségügyi ellátórendszer

Az alapellátás rendszerint az első kapcsolatfelvételi pont az egészségügyi rendszerben, amely ideális esetben az egész életen keresztül átfogó, megfizethető, közösségi alapú ellátást biztosít. Az alapellátás kielégíti az emberek többségének egészségügyi szükségleteit egész életükben. Az univerzális egészségügyi lefedettség erős alapellátással biztosítható, mégis sok országban ez hiányzik.

  • Oltásellenesség

A védőoltás egyike a legköltséghatékonyabb módja az oltással megelőzhető betegségek kezelésének. Jelenleg évi 2-3 millió halálesetet akadályoz meg, s ha a globális átoltottság javulna, további 1,5 millió élet lenne megmenthető. A kanyaró előfordulása például világszerte 30 százalékkal nő, igaz, ez nem írható teljesen az oltásellenesség számlájára, az okok összetettebbek. Ugyanakkor néhány olyan országban, ahol majdnem eltűnt, újra megjelent a betegség.

  • Dengue-láz

A szúnyogcsípéssel terjedő, influenzaszerű tüneteket okozó betegség halálos is lehet, a súlyos esetek 20 százaléka belehal a kórba. Nagyszámban fordul elő Bangladesben és Indiában, ahol egyre hosszabb a betegség szezonja, de már nem csak trópusi országokban, hanem hidegebb klímán is terjed. Korábban például Nepálban ismeretlen volt. Becslések szerint a világ 40 százaléka ki van téve a dengue-láz kockázatának, évente mintegy 390 millió fertőzést diagnosztizálnak.

  • HIV

A HIV kezelésében elért óriási előrehaladás mellett is tovább terjed a betegség, a HIV/AIDS évente közel egymillió áldozatot szed. A járvány kezdete óta több mint 70 millió ember fertőződött meg, mintegy 35 millióan pedig meghaltak. Ma mintegy 37 millió ember él HIV-vel. A fertőzések száma egyre nő a fiatal, 15-24 éves lányok, nők  között, különösen nagy a kockázat a Szaharától délre fekvő fekvő területeken, ahol 4 lakosra jut egy fertőzött, miközben csak az átlag lakosságnak csupán 10 százaléka hordozza a vírust.