Manfred Schmidt a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a Nyugat-Balkánról származók kérelmeit hamarosan külön kezelik majd, azzal a céllal, hogy gyorsabban, már két hét alatt megszülessen a hatósági határozat.  Az ügyek átfutása így a határozat elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló idővel együtt négy hét lesz, szemben a jelenlegi, átlagosan 5,3 hónappal.

A nyugat-balkáni menedékkérőket a hatóság tartományokban lévő, központi befogadó állomásain helyezik el, és nem adják át őket az önkormányzati fenntartású ellátó intézményeknek. Ennek révén hatékonyabban lehet lebonyolítani az eljárást, és a kérelmezőt - kérelme elutasítása után - közvetlenül ezekről a befogadó állomásokról lehet visszaszállítani hazájukba - mondta Manfred Schmidt a Deutschlandfunknak.

Kapcsolódó

A "koncentrált akció" másik fő eleme a felvilágosítás, az ismeretterjesztés a kibocsátó országokban. Egyebek között sajtóhirdetésekkel igyekeznek tudatosítani a Nyugat-Balkánon azt a tényt, hogy a helyiek nem szerezhetnek menekültstátust Németországban, és nem is érdemes próbálkozni ezzel - húzta alá a BAMF elnöke. A hatóság az év elején már szervezett egy ilyen akciót, akkor a koszovói menedékkérőkre összpontosítottak, 15 ezer koszovói állampolgár kérelmét bírálták el gyorsított eljárással, és az akció révén napi 1500-ról 50 alá csökkent az új koszovói kérelmek száma.

Manfred Schmidt egy csütörtöki lapinterjúban hangsúlyozta: tájékoztatni kell a Nyugat-Balkánon élőket arról, hogy "a német munkaerőpiacra nem tudnak belépni a menekültügyi rendszeren keresztül".

A Rheinische Post című lapban megjelent interjúban Schmidt elmondta, hogy munkatársai az albán állampolgárok meghallgatásain egyre többször tapasztalják, hogy a kérelmezők nincsenek tisztában a menekültügyi rendszer működésével. Általában egy látszólag érvényes munkaszerződést mutatnak fel és azt mondják, hogy dolgozni jöttek Németországba. A menekültügyi hivatal munkatársainak kell ezután arról tájékoztatni őket, hogy a szerződésben szereplő német cég nem is létezik, és embercsempészek áldozatául estek.

A Nyugat-Balkánról érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos Németországban, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de az ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.

A BAMF 2015 első hat hónapjában valamennyi kibocsátó országot együttvéve 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A BAMF hivatalos előrejelzése szerint az év végéig 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban, sajtóértesülések szerint viszont a hatóságnál már azzal számolnak, hogy a 600 ezret is elérheti a kérelmek száma.