A korábbi köztársasági elnök a France2 közszolgálati televízió híradójának vendégeként elmondta, hogy fel kell függeszteni a családegyesítéshez való automatikus jogot, miután a demográfiai robbanás meg fogja duplázni Afrika lakosságát harminc éven belül.
"Ezért álláspontom szerint nem tudjuk többé elfogadni a nem uniós külföldiek esetében az automatikus családegyesítést" - hangsúlyozta Nicolas Sarkozy. "Gigantikus problémánk van a köztársasági integrációval, ami nem működik" - tette hozzá.

A Le Monde című napilap arra emlékeztetett, hogy a belügyminisztérium adatai szerint Franciaországban évente átlagosan 200 ezer külföldi kap tartózkodási engedélyt, de csupán 6 százalékuk, mintegy 12 ezren családegyesítési okokból. A terrorelhárítás kérdéskörében is népszavazást írna ki Nicolas Sarkozy, ha jövőre ismét államfővé választják.

"Azt a kérdést fogom feltenni: egyetért-e azzal, hogy a biztonsági minisztérium dönthessen a legveszélyesebb S kartonnal rendelkezők adminisztratív elzárásáról?" (Franciaországban nem létezik biztonsági minisztérium.)

Manuel Valls miniszterelnök szeptemberben azt közölte, hogy a titkosszolgálatok mintegy 15 ezer embert tartanak nyilván azért, mert veszélyesek lehetnek a közrendre.

A volt államfő a brit gyakorlatot említette követendő példaként a terrorizmus miatt veszélyes emberek előzetes elzárására. A javaslatot nem először fogalmazta meg Nicolas Sarkozy, párton belüli riválisai és a kormány is akkor arra figyelmeztették, hogy bizonyíték hiányában, egyszerű gyanú alapján és bírói döntés nélkül a francia alkotmány szerint senki nem zárható el.

"A helyzet súlyosságára való tekintettel, megkérdezni a népet, demokratikus választást jelent" - hívta fel a figyelmet Nicolas Sarkozy, aki a májusi elnökválasztást követően egy hónappal, a nemzetgyűlési választások június 18-án esedékes második fordulójának napjára írná ki a két kérdésről a népszavazást.

Arra az újságíró felvetésre, hogy a népszavazási ötlet kapcsán sokan inkább Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, mintsem Charles de Gaulle egykori francia államfőre gondolnak, Nicolas Sarkozy elmondta: "Én nem hiszem, hogy diktátor az, aki referendumot ír ki és amikor kikap, levon abból minden következtetést. A referendum gyakorlata maga De Gaulle tábornok" - mondta Nicolas Sarkozy.
A néhai köztársasági elnök 1969-ben egy sikertelen népszavazást követően mondott le és vonult vissza a politikától.

Nicolas Sarkozy augusztus végén kezdte meg a kampányát, amelyet a terrorfenyegetettséggel szembeni szerinte elhibázott kormánypolitikára, az európai menekültválság veszélyeire, valamint identitási kérdésekre épít. Hat héttel a kampány kezdete után a felmérések azt mutatják, hogy miközben saját pártjának, a jobbközép Köztársaságiak szavazóinak egy része elfordult tőle, a bevándorlás-ellenes Nemzeti Front választói körében egyre népszerűbb a volt államfő.

A France Télévisions francia közszolgálati televízió által közzétett legfrissebb felmérés szerint a jobboldal elnökjelölt-állító novemberi előválasztás első fordulójában a volt elnök a szavazatok 34, míg volt külügyminisztere, Alain Juppé 39 százalékára számíthat. A második fordulóban Bordeaux polgármestere végezhet az élen 53 százalékkal, míg Nicolas Sarkozy 47 százalékra számíthat.

A francia választóknak várhatóan mintegy 12 százaléka részt vesz a jobboldali előválasztásokon, amelyeknek tétje jelentős, hiszen a belviszályban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált Franciaországban az elmúlt kormányzási időszakban. Így az előválasztások győztese jó eséllyel Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban. Jóllehet a Nemzeti Front jelöltjének választásról választásra nő a támogatottsága, a legtöbb franciából még mindig ellenérzést vált ki. Azaz a jobboldali előválasztások győztesének szinte egyenes az útja az államfői székig.