Nem a koronavírus, hanem a személyzet hiánya miatt van zárva sok német étterem és szálloda. A vendéglátást és a turizmust nagyon megviselte a járvány, már az első, 2020-as zárlat idején 325 ezer ember veszítette el a munkáját a két szektorban. Sok teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, például a kiszolgálásban vagy a konyhán, nem tudott megélni a rövidtávú állami segélyből. A német Élelmiszeripari és Vendéglátóipari Szakszervezet felmérése szerint a világjárvány idején a vendéglátóiparban minden hatodik alkalmazott ezért elhagyta a területet és teljesen más területen - irodákban, a kiskereskedelemben vagy akár az informatikában talált magának új munkát.

Sok bár és étterem már csak este vagy bizonyos napokon tud kinyitni a személyzet hiánya miatt. A Szállodák és Éttermek Szövetségének becslése szerint a létesítmények 80 százaléka szenved munkaerőhiánytól. De a gond az - és sok szakmai szervezet ezért kardoskodik a bevándorlók befogadása mellett -, hogy rengeteg más területet is elért a munkaerőhiány - derül ki a Focus.de cikkéből.

Kapcsolódó

A Német Gazdasági Intézet (IW) számításai szerint a német fuvarozó cégeknél több mint 12 000 tehergépkocsivezető hiányzik. Egyre több szállítás marad el vagy késik, mert nincs, aki a volán mögé üljön. Itt viszont nem a pályaváltás, hanem a szállítmányozás felpörgése okoz gondot. (Az egész fejlett világban feszített lett a logisztikai piac.) 

A munkaerőhiány annyira átható az IW szerint, hogy már régen működésképtelenek lennének a cégek, ha a migránsok ezrei nem álltak volna munkába. A Friedrich Ebert Alapítvány tanulmánya szerint a 2020-as járványos évben a vendéglátóiparban minden harmadik szakmunkás külföldi útlevéllel rendelkezett. Hasonló a helyzet a magasépítésben, míg a logisztikában minden negyedik autó állna, ha nem lennének bevándorlók az országban. Az egészségügyi ágazatban minden tizenkettedik személynek nincs német útlevele.

Egy kisvárosnyi ember kellene, vagy nincs nyugdíj

A Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség szerint összesen több mint 4,7 millió migráns és vendégmunkás dolgozik bejelentve, fizeti a társadalombiztosítási járulékokat. Németországban tíz évvel ezelőtt feleannyi külföldi sem dolgozott. 

Politikai szempontból a bevándorlók befogadására való hajlandóság eddig tabu téma volt. A nyomás azonban egyre nagyobb, ami a demográfiai változásokkal is összefügg: Németországban 2035-re sokkal több nyugdíjas korú ember lesz. A szövetségi statisztikai hivatal szerint a 67 éves és idősebbek száma 2020 és 2035 között 22 százalékkal, 16 millióról 20 millióra fog nőni. A növekvő elöregedésnek gazdasági következményei vannak.

A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) szerint a foglalkoztatás várhatóan 2023-ban éri el a csúcsot, valamivel kevesebb mint 46 millió fővel. Ezután többen fognak távozni a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. Az IfW szerint 2026-tól Németország évente mintegy 130 000 munkaképes korú embert veszít el a foglalkoztatásból. Már ma is minden dolgozó ember 1,5 nyugdíjast tart el a befizetéseivel, de 2050-re ez a szám már 3 lesz. A vállalatok és a nyugdíjasok tehát a bevándorlókra vannak utalva.

Viszont még a bevándorlók munkaerőtartaléka is véges - pedig az uniós képzett munkavállalók mellett szíriai, iraki és afgán menekültek százezrei vannak az országban -, mert a diplomás és képzett embereket már bevonták, a szakképzéseket pedig egyelőre nem szervezték meg.

Detlef Scheele, a szövetségi munkaügyi hivatal vezetője szerint évi 400 000 bevándorló, EU-s külföldi munkavállaló és munkába álló német emberre lenne szükség. "Szerintem ez a szám reális" - szögezte le nemrég Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője. "Németországban jelenleg kivétel nélkül minden ágazatban keresik a munkavállalókat. A jólétünk attól függ, hogy ezt meg tudjuk-e oldani" - mondta a politikus.

Ígérte a kormány, de ódzkodik

Az új szövetségi kormány koalíciós megállapodása azonban nem tesz említést erről a nagyvárosi léptékű tömeges beáramlásról. Csupán utal arra, hogy a bevándorlás a jövőben könnyebbé válik. Hogy ezt konkrétan hogyan tervezik, még nyitott kérdés. A Munkaügyi Minisztérium a Belügyminisztériumra hivatkozik, amely nem válaszolt a Focus.de megkeresésére, hogyan is tervezik könnyíteni a munkavállalást és a bevándorlást a képzett munkaerő számára. 

A koalíciós megállapodás viszont arra is utal, hogy könnyebbé tennék a menekültek foglalkoztatását. A menedékkérőből a keresett szakmunkássá válás jogi változtatásait az üzleti szféra már régóta követeli. Ez megkönnyítené számos vállalat számára az ilyen emberek foglalkoztatását, és jogbiztonságot biztosítana. Újra és újra előfordul, hogy tökéletesen beilleszkedett munkavállalókat egyik napról a másikra deportálnak. Vagyis a menekültek hiába rendelkeznek a megfelelő képesítésekkel, illeszkedtek be, sajátították el a nyelvet, adminisztrációs okokból könnyen kikerülhetnek Németországból. Integrációs szempontból különösen fontos lenne a német gazdaságnak, hogy a menedékkérők számára megnyíljon a munkaerőpiac, ha sok migráns szeretne is dolgozni. 

Végül is az SPD-hez közel álló Friedrich Ebert Alapítvány tanulmánya szerint a bevándorlók aránya a szakképzésben jelentősen növekszik. Elsősorban a kiskereskedelmi és az egészségügyi szakmák vonzzák őket. "A külföldiek és a menekültek már most is döntően hozzájárulnak a szakképzett munkaerő biztosításához" - írják a tanulmány szerzői.

2013-ban a migránsok 19,2 százaléka és a menekültek 14,9 százaléka volt szűk keresztmetszetű foglalkozásban; most ez az arány mindkét csoport esetében majdnem 50 százalékra nőtt. A szállodaipar, a vendéglátás és a fuvarozás a pályaváltó németek miatt örülne, ha a más EU-tagállamok dolgozóit vagy a már az országban lévő menedékkérőket foglalkoztathatná.

Hasonló probléma, eltérő megoldás

Magyarországon is rengetegen hagyták el a turizmust és a vendéglátást a koronavírus-járvány mellékhatásaként. Ugyanis ezeket a területeket érik el leghamarabb a lezárások, így a munkavállalók inkább biztosabb szektorok felé nyitottak, ahol nem kényszerülnek arra, hogy ne dolgozzanak a járványhelyzet miatt.

A Napi.hu-nak ágazati szereplők arról beszéltek, hogy 40-50 ezer ember hiányzik a vendéglátásból és a szállodákból. Az ő pótlásukra viszont nem a bevándorlást javasolják, hanem a béremeléseket. Németországban viszont a fizetések emelése sem segít a helyzeten. A legtöbb pozícióban a járvány előtti éveknél 25-40 százalékkal magasabb fizetéseket kínálnak, de jelentkezők továbbra sincsenek.