Krónikusan beteg gazdaság, emelkedő munkanélküliség és a szabadpiaci reformok társadalmi elutasítása. Ezekről a jellegzetességekről Görögország, Portugália és Spanyolország szokott a szakértők eszébe jutni, ám úgy tűnik, ideje módosítani a sztereotípiákat - derül ki a Bloomberg háttérelemzéséből.

Miközben az eurózóna déli részén lévő, eladósodott országok immáron hatodik éve küszködnek gazdasági-társadalmi válságukkal, Finnország sikersztoriként jelenik meg az emberek fejében. Pedig gazdasága 2012 óta zsugorodik. Az elmúlt évben az Eurostat adatai szerint az eurózóna legrosszabbul teljesítő országa volt.

Az olaszok mögött

Költségvetési hiánya magasabb volt az olasz deficitnél, annak ellenére, hogy az Európai Unió országainak összehasonlításában a finn adók és tb-járulékok a negyedik legmagasabbak. A munkanélküliségi ráta kilenc százalék körül ingadozik - ez a legrosszabb adat a skandináv országokkal összevetve.

Alexander Stubb pénzügyminiszter keserűen Európa legújabb "beteg emberének" nevezte országát. A finn gazdaság versenyképessége 10-15 százalékkal van a svéd, vagy a német gazdaságé mögött - jelentette ki Olli Rehn a gazdasági tárca vezetője, az Európai Bizottság volt pénzügyi biztosa. Ez szerinte nem mehet így tovább.

Gyökerek

A bajoknak több gyökere is van. Az orosz exportpiac az olajexport-bevételek visszaesése miatt zsugorodik, a papíripar helyzete romlik és a finnek nem tudták kiheverni, hogy gazdaságuk ékköve, a Nokia előbb elvesztette vezető szerepét a mobiltelefonok világpiacán, majd magát a fogyasztói elektronikai termékeket gyártó üzletágát is kénytelen volt eladni.

A Nokia 2008-ban még a mobilpiac 40 százalékát uralta a világon, a papírkivitel 22 százalékkal volt magasabb a mostaninál és a Rovio Entertainment Oy piacot teremtett az Angry Birds videojáték megalkotásával. Finnország a válságálló ország mintapéldánya volt. Eközben Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország összesen 581,5 milliárd eurós EU-IMF támogatással vészelte át megroggyanását.

Csiki-csuki helyzet

A World Economic Forum szakmai szervezet szerint Finnország a negyedikről a nyolcadik helyre esett a világ országainak versenyképesség alapján összeállított sorrendjében. Az ország béralkurendszere a legcentralizáltabb a felmérésben szereplő 140 ország összehasonlításában.

A helyzetet nehezíti, hogy a lakosság a háború után született nagy létszámú népesség nyugdíjba vonulása miatt elöregszik, miközben a társadalom mereven bevándorlóellenes - figyelmeztet Helge Pedersen, a Nordea Bank közgazdásza. Az idő kő keményen a finnek ellen dolgozik - teszi hozzá.

Megszorítások jönnek

A szakértők összehasonlítgatják az eurózóna déli államait és Finnországot. Fontos különbség, hogy az utóbbi nincs eladósodva - szemben elsősorban Görögországgal -, adósságait három hitelminősítőből kettő még mindig a legjobb, AAA osztályzattal tartja nyilván.

A finn adósság a GDP 60 százalékán áll, ami kevesebb mint fele a portugál mutatónak. A hasonlóságok sorába illik ugyanakkor az erős szakszervezetek jelenléte, illetve a megszorítások terezése.

A kormány mérsékelni akarja a szociális kiadásokat és szabadnapok számát, továbbá drágábbá akarja tenni a munkavállalók számára a betegszabadságok igénybevételét. Lehetséges, hogy az európai országok között elsőként mindent szociális juttatást kiváltanak egy állampolgári jogon járó, 800 eurós (250 ezer forint) alapjövedelemmel.

Van ideje a kormánynak

Finnország polarizált társadalmú országgá válhat - figyelmeztet Antti Palola, az irodai munkavállalókat képviselő STTK szakszervezet vezetője. Az állással rendelkezők viszonylag jól ellehetnek, míg a többiek elveszítik életük aktív, munkával töltött részét. Nehéz lesz azonban az érdekvédők dolga, ha szembe akarnak menni a kormány intézkedéseivel.

Juha Sipila miniszerelnök harcias stílusa és kormányának intézkedési tervei nem tettek jót a kormányfő népszerűségének, de a koalíció 123 képviselővel rendelkezik a 199 fős parlamentben.

Spanyolország, Portugália és Görögország vezetése többször lecserélődött már a megszorítások ellen tiltakozó választók dühe miatt, Finnországban azonban három év múlva lesznek választások. Sipila abban bízhat, hogy addigra hatásosak lehetnek a most bevezetett reformok.