Egyes európai politikusok szerint tudatni kellene Theresa May brit miniszterelnökkel, hogy az EU türelmének is van határa. Miközben a londoni kormány tagjai ellenmondóan nyilatkoznak a kilépési tárgyalások megkezdésének időpontjáról, felmerült, hogy fel kellene függeszteni Nagy-Britannia szavazati jogát az uniós testületekben - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokból.

Ezt az európai alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást nevezik a szakzsargonban nukleáris eljárásnak, ami arra utal, hogy ez a végső eszköz, amivel az EU az egyik tagállamát az unió szempontjából elvártnak minősülő útra terelheti. Jelen esetben azt fejezné ki ez a lépés, hogy a szigetország nem az elvárható jó szándékkal viselkedik az államközösséggel szemben.

Ne lacafacázzanak!

Egyesek úgy látják, hogy a londoni vezetés fejét ezzel rákényszeríthetik a június végi népszavazást követő lacafacázás lerövidítésére, azaz az 50. cikkely szerinti kilépési procedúra elindítására. A nukleáris megrendszabályozási opciót eddig még egyetlen tagállammal szemben sem érvényesítették, és a Bloomberg további brüsszeli forrásai úgy gondolják, hogy a britek esetén is túlságosan durva megoldás lenne.

Azt viszont minden bizonnyal nem nézik jó szemmel Európában, hogy May programjának alapját, miszerint a Brexit az Brexit ő is és kormányának tagjai is többféleképpen értelmezik. Liam Fox külkereskedelmi miniszter az év végére teszi az erről folyó tárgyalások kezdetét.

A Sunday Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy nagyjából tucatnyi országgal úgy előkészíti Nagy-Britannia új szabadkereskedelmi egyezményeit, hogy azok 2019. január 1-jén életbe léphetnek. Ez azt jelenti, hogy az 50. cikkely szerinti kilépési tárgyalások 2017. január 1-jei kezdetével számol, ugyanis ez a folyamat papíron éppen két évet vehet igénybe.

Ne siessük el!

Eközben a miniszterelnök pénteken, miután tárgyalt Nicola Sturgeon skót első miniszterrel azt mondta, hogy Skócia támogatása nélkül nem lépnek. Sturgeon viszont jelezte, hogy kész akár a jövő év első felére - a 2014. őszi után - újabb népszavazást kiíratni Skócia függetlenségéről, ha úgy látja, hogy veszélyben van országa EU-tagsága.

Egyébként el tudja képzeni azt is, hogy Skócia az EU-nak és a független Nagy-Britanniának is tagja marad (lásd Grönland példáját, amely Dánia része, de nem az EU tagja).

Tovább növeli a zavart David Davis Brexit-ügyi miniszter megszólalása. A Brexit-cár azt monda a Mail on Sundaynak, hogy meggyőződése szerint képesek lesznek bent tartani az országot az egységes európai piacon, miközben korlátozzák az EU-n belüli migrációt. Ugyanakkor az európai vezetők egyértelműen kizárták az unió kínálta lehetőségek ilyen kimazsolázását...

Most akkor mikor?

Ha minden nyilatkozatot egybevetünk, akkor úgy tűnik, hogy elég hosszú halogatásra számíthatunk, ami tesztelheti az európai vezetők türelmét. Theresa May gyors miniszterelnökké választása - amelyet eredetileg szeptemberre terveztek -, arra ösztönözte az európai pénzügyminisztereket, hogy felszólítsák a Downing Streetet a kilépési folyamat felgyorsítására.

Angela Merkel német kancellár ugyan elismerte, hogy a brit politikusoknak időre lehet szükségük a váratlan népszavazási eredmény utáni teendők elrendezésére, ám szóvivője kissé pontosította ezt az álláspontot. Steffen Seibert May múlt heti hatalomátvételét azzal kommentálta, hogy az új kormány vártnál gyorsabb felállása a Brexit-folyamatot is felgyorsíthatja.

Agresszív taktika

A 7. cikkely élesítésének hívei szerint ez egyfajta tárgyalási taktika lenne, amivel nyomást gyakorolhatnának a másik félre, miközben az azzal szembesül, hogy a britek körében gyengül a Brexit támogatottsága. Ugyanakkor egy ilyen agresszív lépést nehéz lenne elfogadtatni elegendő számú tagállammal.

Az "atombomba bevetéséhez" 23 tagországnak kellene egyetérteni azzal, hogy a brit kormányfő a Brexit-folyamat megindításának halogatásával kitér a kötelességének teljesítése elől. Lettország külügyminisztériuma a Bloombergnek küldött e-mailjében máris jelezte, hogy nem tartana ésszerűnek egy ilyen lépést.

May azonban így is nehéz helyzetbe kerülhet. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagországok harmada kezdeményezheti, hogy az EU vezetői előtt adjon számot arról, miért vacakol, majd szavazhatnak a szankcióról. Ez a lehetőség elég fenyegető lehet ahhoz, hogy gyorsítsanak vagy legalább egyértelmű jelzéseket adjanak azzal kapcsolatban, mit értenek az alatt, hogy a Brexit azt jelenti, hogy Brexit.