A moszkvai kormánynak elege van abból, hogy az európai országok Ukrajnába exportálják az Oroszországból vásárolt gáz egy részét. A legújabb európai szankciókra válaszul meg akarják akadályozni ezt a fajta reexportot, amelynek fontos szerepe van az ukrán gázellátásban - írja a Financial Times (FT).
A fenyegetést az EU új oroszellenes szankcióira válaszul fogalmazták meg. Emellett kilátásba helyezték, hogy lezárják az Oroszország feletti légteret az európai légitársaságok járatai elől, ami a kerülőutak miatt eurómilliárdos veszteségeket okozna a cégeknek. A jelenlegi állás szerint Brüsszel vár a szankciók "élesítésével", amíg kiderül, hogy tartós lesz-e a kelet-ukrajnai tűzszünet az ukrán hadsereg, a szakadárok és a feltételezhetően ott tartózkodó orosz egységek között.
Kapcsolódó
Ez van
Az uniós intézkedések a három legnagyobb állami többségi tulajdonban lévő orosz energiavállalatot, a Rosznyerftyet, a Gazpromnyeftyet és a Transznyeftyet céloznák, korlátoznák ezek hozzáférését a nyugati pénzpiacokhoz. Oroszország fizetési viták miatt június óta nem szállít gázt Ukrajnának, amely korábban felhalmozott tartalékaira és a kelet-közép-európai reexportra alapozva próbálja ellátni magát.
Szakértők szerint ha az utóbbi "teljes gázzal" folytatódik és a fogyasztást ötödével csökkentik, akkor kihúzhatják a telet újabb orosz gázszállítás nélkül. Ha bármelyik feltétel nem teljesül, akkor legkésőbb január végére Ukrajna kifogy a gázból. Az orosz-ukrán ártárgyalások uniós közvetítéssel a következő hetekben kezdődnek újra.
Ez lehet
A Gazprom régóta panaszkodik a reexportra. Alekszej Miller, a vállalat vezérigazgatója félig tisztességtelen mechanizmusnak minősítette ezt. Az FT az Európai Bizottság és a kelet-közép-európai kormányok vezető tisztviselőitől úgy értesült, hogy az orosz kormány kilátásba helyezte az európai gázexport korlátozását abból a célból, hogy az itteni vásárlóknak ne maradjon feleslegük, amelyet visszapumpálhatnak Ukrajnába. Ezt teljesen nyíltan világossá tették - mondta az egyik kelet-közép-európai ország brüsszeli állandó képviselője.
Egy ilyen intézkedés közvetlen célja ugyan a kijevi vezetés sarokba szorítása lenne, ám szakértők szerint az európai export visszafogása ellátási problémákat és áremelkedést okozna az EU-ban. Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője tagadja, hogy az európai export csökkentésével fenyegetőznének. Maguktól hallok először erről - fogalmazott az FT-nek nyilatkozva.
Beszéltek egymással
Az Ukrajnába irányuló reexport mennyisége viszonylag szerény. Szlovákiából napi 17,6 millió, Magyarországról 16 millió, Lengyelországból négymillió köbmétert kaphatnak, miközben Kijevnek az ország évi 50 milliárd köbméteres fogyasztásának felét importból kell előteremtenie. A jelenleg úgy tűnik, hogy a tél kihúzásához 5-10 milliárd köbméter gáz hiányzik.
Petro Porosenko ukrán államfő, aki tegnap az Azovi-tenger partján fekvő, hadszíntérnek számító Mariupol kikötővárosba látogatott, telefonon beszélt orosz kollégájával, Vlagymir Putyinnal. Egyetértettek abban, hogy a párbeszédet folytatni kell - a tűzszünet kisebb incidenseket leszámítva három napja működik. Elemzők szerint a feleknek érdekük az őszi ukrajnai parlamenti választások előtt előrelépni a béketeremtésben.
Porosenko ezzel bizonyíthatná, hogy nem az az elnök, aki elvesztette a háborút a szeparatisták ellen, így javítaná az őt támogató politikai erők győzelmi esélyeit. Putyin pedig egy még viszonylag gyenge ellenféllel alkudozhat - ha az ukrán elnök helyzete stabilizálódik a választások után, akkor keményebb tárgyalópartnernek bizonyulhat.