Bár Belaruszban hivatalosan csupán 0,5 százalékos a munkanélküliség, a munkaképes lakosság több mint 10 százaléka nem fizet semmilyen adót - a térség egyik legnagyobb feketegazdasága virágzik az országban, amit 2010-ben a GDP 46 százalékára becsült a Világbank. Mint a Belarus Digest beszámolt róla, a kormány különböző megoldásokon töpreng: először megadóztatták volna az állással nem rendelkezőket, aztán felmerült a kényszermunka bevezetésének lehetősége is.

Az ötlet nem teljesen új - Alekszandr Lukasenko elnök már tavaly elrendelte, hogy az exportban létfontosságú faipari üzemek dolgozói nem hagyhatják el munkahelyüket, nincs joguk felmondani. Tulajdonképpen ennek logikus folytatása a szovjet időkből ismert (és egykor nálunk is honos) törvény újraélesztése, amely bűncselekménynek minősíti a munkakerülést. Ennek alapján annak idején akár egy évi börtönre is ítélhették azt, akinek nem volt igazolt munkahelye. Ez most úgy születne újjá, hogy aki nem adózik, az bűnöző. A hatóságok az ország alkotmányára hivatkoznak, amely szerint az állampolgároknak kötelességük hozzájárulni az állami kiadások finanszírozásához.

Lukasenko október végén részt vett a kormánynak a munkaerő-piaci helyzettel foglalkozó ülésén. Volt miről beszélni - mintegy 500 ezer állampolgár nem fizet semmilyen adót vagy járulékot, de él az ingyenes oktatás, egészségügyi ellátás, a kedvezményes közszolgáltatások lehetőségével. Az államfő kifakadt: "Véget kell vetni a lógásnak! A forradalom nevében 400 ezer belaruszt be kell vonni a munkába!" , és utasítást adott az ehhez szükséges intézkedések kidolgozására. Szoros határidőt szabott - az új év kezdetével már hatályba kell lépjen az új szabályozás.

A munkára kényszerítő intézkedések, amelyekből már most is van pár, azonban nemigen működnek. Például az önkormányzatok kötelezik a vállalatokat, hogy alkalmazzanak olyan alkoholistákat, akiket megfosztottak szülői jogaik gyakorlásának jogától, s a fizetésükből fedezik eltartásukat. Az idült részeg azonban attól nem lesz élmunkás, hogy rendszeresen rendőrrel vitetik be munkahelyére.

A józanul adót nem fizetők vagy külföldön, vagy a feketegazdaságban dolgoznak. Jelentős számban vannak oroszországi építkezéseken, a nyugati határ mentén élők pedig leginkább csempészetből élnek - cigarettát, alkoholt és üzemanyagot visznek át illegálisan a határon, és az otthon hiányzó cikkekkel jönnek vissza. Tízezrek élnek azonban olyan falvakban ahol nem a szándékuktól függ, vállalnak-e munkát, az ugyanis nincs.

A hivatalosan igazolt munkahellyel nem rendelkezők számíthatnak a rendőrség kitüntető figyelmére is - írta a Belarus Digest. Az idén letartóztatott bűnözőknek ugyanis 60 százaléka közülük került ki. A Lukasenkóval tartott tanácskozáson a belügyminisztérium képviselője azt javasolta, vezessék be a munkavállalási kötelezettséget, azt a polgárt, aki több mint hat hónapig nem fizet adót, sújtsák pénzbírsággal, a visszaesőt tartóztassák le és küldjék kényszermunkára. Anatol Tozik miniszterelnök-helyettes még eredetibb ötlettel állt elő: emeljék a minimális nyugdíjhoz szükséges munkavégzést 10-ről 15 évre, s az adóelkerülők számára emeljék fel 5 évvel a nyugdíj korhatárát. Emellett az, aki nem adózik, csak egészségügyi alapellátásban részesüljön, a másoknak ingyenes ellátásért fizessen. Azt azonban Tozik is elismerte, hogy nehéz lesz eldönteni, kik a tényleges munkakerülők, és hogy működne az egész rendszer.