A globális felmelegedést korlátozó emberi beavatkozások katasztrofális hatást gyakorolnának több milliárd ember életére, ám ezek nélküli az emberi faj fennmaradása is kétséges. Erre a következtetésre jutottak azok a szakértők, akik egy új mérnöki tudomány, a földi természeti folyamatok befolyásolásának technikai lehetőségeivel foglalkozó geo-engeneering (geotechnika) művelői.

A gyerekcipőben járó tudományág egyelőre a földi klíma manipulálására szolgáló, soha ki nem próbált módszerek hatásainak számítógépes szimulációjával foglalkozik. A munkában három brit felsőoktatási intézmény, a leedsi, a bristoli és az oxfordi egyetem kutatói vettek rész. Kutatásaik legfontosabb tanulsága, hogy geotechnológia beavatkozásai nagyon-nagyon bonyolult következményekkel, elkerülhetetlen hátulütőkkel járnak - mondta a BBC-nek Matt Wattson, a Bristoli Egyetem professzora.

Valakinek meg kell csinálni

A szakértő voltaképpen egyáltalán nem örül annak, hogy felvetődött a természetes folyamatok befolyásolásának lehetősége, ám az alternatíva a légkör akár 4 Celsius-fokos emelkedése, ami totális katasztrófát jelentene. A számítógépes modellek azoknak a módszereknek a hatásait mutatják, amelyek a tengerek, a felhők, a sivatagok manipulálásával mérsékelnék a földre érkező napsugárzás hatását.

Az egyik lehetőség, hogy hajókról sűrű részecskesugarat lövellnek a levegőbe, hogy erősítsék a felhőképződést. A szimuláció azonban megmutatta, hogy ez a módszer jóval kevésbé hatásos, mint amit gondoltak róla. A másik beavatkozási lehetőség, hogy ugyanezzel a céllal szulfát tartalmú anyagot szórnak szét az Északi-sark fölött. Ezzel próbálnák megakadályozni a földi jégsapka olvadását.

Mellékhatások

Az összesített eredmények szerint egyetlen módszerrel sem lehetne a földi légkör hőmérsékletét az 1986 és 2005 közötti átlagon tartani. Ebből következően éveken át kellene folytatni a meglehetősen durva beavatkozásokat. Nem ez azonban a legriasztóbb tanulsága a szimulációknak, hanem az, hogy az emberi geotechnológia alkalmazása lényegesen megváltoztathatja az esők eloszlását.

Minden egyes módszerrel mérsékelhető a nap besugárzása, de egyben lerombolhatnak olyan alapvető időjárási jelenségeket, mint az indiai monszun. A legrémesebb következmény az afrikai Száhel öv teljes kiszáradása lenne. (Ez a terület az észak-afrikai sivatag déli szegélye, amelyen évente átlag 200-800 milliméter csapadék esik. A helyi időjárási sajátosságok miatt nem keletkezik harmat, ezért a teljes csapadékmennyiség az esőkben kerül a földre. 1968 és 1974 között elmaradtak az esők, ezért 250 ezer ember éhen halt és több millió kénytelen volt elhagyni lakóhelyét - derül ki a Wikipedia szócikkéből.)

Sovány tudás

Azt találtuk, hogy 1,2-4,1 milliárd ember életét érintenék hátrányosan a geotechnikai beavatkozások miatt megváltozó esőzések. A tudósok - az említett rémes alternatíva, a durva globális felmelegedés lehetősége miatt - úgy gondolják, hogy a kellemetlen eredmények ellenére folytatni kell a geotechnológiai kutatásokat. A legnagyobb probléma az, hogy még a kutatók tudása is nagyon hézagos. Egy dolog kitalálni egy módszert a légkör hűtésére, ám egészen más felmérni annak minden hatását.

Nagyon kevés a valós kísérleti eredmény. Ezek egyike 2009-re datálódik: hat tonna vas tartalmú anyagot szórtak a vízbe az Atlanti-óceán déli részén azzal a céllal, hogy serkentse a planktonok szaporodását. Ezek az organizmusok elnyelik a légkörből a szén-dioxidot. A próbálkozás mérsékelt eredménnyel járt. Egy másik kísérletet, amelyben Nagy-Britanniából felszálló légballonból szórták volna az említett szulfátos anyagot a magas légkörbe, a környezetvédők tiltakozása miatt fel kellett adni.

Másfél fok

Igazolni látszik a kutatók aggodalmait a Világbank legújabb jelentése, amely szerint az elmúlt 150 év szén-dioxid-kibocsátása és a várható további kibocsátás alapján elkerülhetetlen a légkör 1,5 Celsius-fokos felmelegedése. Ebből eddig 0,8 fok valósult meg. Ez a növekedés katasztrofális hatással lesz az emberiségre. A tengerszint több mint 30 centiméterrel emelkedik 2100-ig, a szárazságok durvábbal lesznek.

A Világbank a potsdami klímakutató intézet munkatársait kérte fel, hogy vizsgálják meg, milyen hatása lenne a 2, illetve a 4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnek a mezőgazdasági termelésre és a vízkészletek alakulására. A kutatásból kiderült, hogy a legkomolyabb káros következményeket a Latin-Amerikában, a karibi térségben, a Kelet-Európában, a Közép- és a Közel-Keleten, továbbá az Észak-Afrikában élőknek kellene elviselniük.

A világ államainak összehangolt beavatkozása nélkül az évszázad közepére 2 Celsius-fokkal is nőhet a hőmérséklet, és mire a jelenlegi tinédzserek elérkeznek a nyolcvanas éveikbe, 4 fokkal melegedhet a Föld. Az utóbbi nyomán a világ rémisztő, teljesen instabil hellyé válna. A szakértők kevésnek tartják az USA és Kína - a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - között néhány napja létrejött, 2020-ig szóló klímamegállapodást. A világ országainak képviselői legközelebb december elején Limában, Peru fővárosában tartanak klímakonferenciát.