Mivel is lehetne jobban ünnepelni az amerikai demokrácia Trump-éra utáni magára találását, mint a világ demokráciáinak felkarolásával. Ez lehet a gondolat Joe Biden megválasztott amerikai elnök terve mögött, miszerint összehívnák a világ demokráciáinak csúcsértekezletét vélhetően már beiktatása után 100 napon belül. Ha Donald Trump az erős emberek uralmát testesítette meg, akkor egy olyan bulival lehetne jelezni, hogy más világ kezdődött, amely látványosan nélkülözi a hozzá hasonló politikusokat. Ez a terv azonban kockázatos - véli Edward Luce, a Financial Times (FT) publicistája.

Ha Biden a demokrácia védelmét, támogatását tűzi ki kormánya külpolitikájának zászlajára, akkor nem csupán Trumptól kell elhatárolódnia, hanem korábbi főnökétől, Barack Obama volt elnöktől is. Az utolsó amerikai elnök aki a demokrácia terjedésének szükségességéről beszélt George W Bush volt, aki a 2003-as iraki háború elindításával hiteltelenné tette ezt a politikát. Obama részben azért lett a Demokrata Párt elnökjelöltje 2008-ban, mert végig ellenezte a demokrácia exportjának jegyében meghirdetett iraki háborút, míg ellenfele, Hillary Clinton megszavazta az iraki inváziót.

Kapcsolódó

Jó pont Trumpnak

Trump részben azért nyert a 2016-os elnökválasztáson szintén Clintonnal szemben, mert a választóközönség jól rezonált arra, hogy elítélte az olyan befejezhetetlen katonai beavatkozásokat, mint az afganisztáni, vagy az iraki katonai misszió. Rá tudta nyomni a washingtoni elitre, amit Bush és Clinton testesített meg, hogy ők az okai ezeknek a kalandoknak. Akármit is gondoljunk Trump külpolitikájáról, tény, hogy nem vitte új háborúba az USA-t. A jövő történészei könnyen azt találhatják majd, hogy a 21. század elején nem Trump ártott a legtöbbet a demokrácia eszméjének, hanem Bush.

Biden terve a demokrácia feltámasztására két feltételezésen alapul. Az egyik, hogy az amerikai demokráciát továbbra is követendő példának látja. Az FT publicistája szerint ez 20 éve még igaz is lett volna, azóta azonban volt két olyan elnökválasztás (a 2000-es és a 2016-os), amelyen nem az lett az elnök, aki az arányos szavazáson a legtöbb szavazatot kapta. Nem véletlen, hogy a hidegháború óta egyetlen ország sem választotta a győztes mindent visz elvén alapuló amerikai rendszert. Egy szóval lenne mit bizonyítania az USA demokráciájának is.

Orbán Viktor szelleme

A jövendő elnök második feltételezése, hogy a világ demokráciái összefoghatnak, és bebizonyíthatják a demokratikus politikai rendszer előnyeit az autokratikus szisztémákkal, vagy modernebb szóval illiberális államokkal szemben. Ennek jegyében Biden háttércsapata a D10 országcsoport megszervezésében gondolkodik, amely a G7 lenne (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország) kiegészülve Ausztráliával, Indiával és Dél-Koreával.

Ezen a falon azonban van egy nagy rés, mégpedig a Narenda Modi irányítása alatt álló India. A hindu nacionalista miniszterelnök szisztematikusan formálja át országát illiberális, avagy irányított demokráciává, így az FT cikkírója szerint vele egy klubban lenni olyan, mintha Biden meginvitálná Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét is, aki nyíltan vallja, hogy illiberális rendszerré formálta országa demokráciáját.

Az igazi cél

A D10 mögötti gondolat valójában egy platform szembe állítása Kínával, amely egyre élesebben szemben áll ideológiailag is a Nyugattal. Kínával szemben igen jól jönne legnagyobb szomszédja, India támogatása, amellyel a pekingi vezetés az elmúlt hónapokban katonai konfliktusba keveredett néhány négyzetkilométer területért a két ország kies, hegyvidéki határán. Ehhez azonban az új washingtoni adminisztrációnak tartózkodnia kellene például az indiai kormány elnyomó kisebbségpolitikájának bírálatától, így semmi perc alatt megkaphatná, hogy kettős mércével méri a barátait és az ellenfeleit.

Az autokrata rendszerek (Kínán kívül Pakisztán, Észak-Korea, Irán, Oroszország és mások) eddig jól állnak a 21. században. Nem véletlenül beszélnek a demokrácia recessziójáról. Ezzel szemben ha évente egyszer összehívnák a D10-et, az legfeljebb szimbolikus lépés lenne. Emellett a Biden-adminisztráció a régi módszerekkel, diplomáciai, gazdasági szankciókkal, piaci korlátozásokkal csaphat oda a demokráciát semmibe vevő kormányoknak. Így az FT cikkírója szerint az új amerikai vezetés azzal tehetné a legtöbbet a demokráciáért, ha új életet lehelne az amerikai demokráciába, amely ezzel újra irigyelt példává válhatna a világon