Joe Biden az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin "túl sokszor ígért békét, és küldött helyette tankokat, csapatokat és fegyvereket" Ukrajnába, ezért az Egyesült Államok továbbra is folytatja Ukrajna "biztonsági támogatását", de nem azzal a szándékkal, hogy háborúra ösztönözze, hanem azért, hogy meg tudja védeni magát.

"Nem gondoljuk, hogy van katonai megoldás" az ukrán válságra, "de azt sem hisszük, hogy Oroszországnak joga van ahhoz, amit művel" - mondta Biden. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok szerint "tisztességes békére" van szükség, az ukrán népet pedig megilleti az önvédelem joga.

Porosenko: a konfliktust meg kell oldani

A kelet-ukrajnai konfliktust meg kell oldani, nem pedig befagyasztani - jelentette ki szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián Petro Porosenko, aki szerint azonban ez a válság mindaddig megoldatlan marad, amíg Európából és a tengerentúlról országa nem kap ehhez politikai, gazdasági és katonai támogatást. Az ukrán elnök ezzel a kijelentésével határozottan jelezte, hogy a viszály megoldását nem szabad halasztgatni. "A béke helyreállítása a mi alapvető célunk, ennek érdekében egyesíteni kell erőfeszítéseinket" - mondta. "Mi saját függetlenségünkért és szuverenitásunkért harcolunk, de egyben Európa szabadsága és a világ biztonsága is kockán forog" - tette hozzá. Ezzel kapcsolatosan ismételten leszögezte, hogy csak a minszki megállapodás stabilizálhatja a helyzetet.

Lavrov a NATO-főtitkárral egyeztetett

A NATO főtitkárával egyeztetett szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián az orosz külügyminiszter. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Szergej Lavrov a Jens Stoltenberggel folytatott tárgyalásokon kifogásolta, hogy Oroszország határainak közvetlen közelében megnövekedett a hadgyakorlatok száma, ami - mint fogalmazott - konfrontációhoz vezethet.

A NATO főtitkára a találkozón kifejezetten védelmi jellegűnek minősítette a szövetség csütörtöki döntését kelet-európai katonai képességeinek növeléséről. Ennek keretében a védelmi miniszterek elhatározták, hogy rövid időn belül a szövetség területén bárhol bevethető, mintegy 5000 fős dandárt állítanak fel. Ezzel a szervezet úgynevezett gyorsreagálású erőinek létszáma 30 ezerre bővül. Stoltenberg közölte: Lavrovval egyetértettek abban, hogy fenntartják a párbeszéd csatornáit.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Szergej Lavrov úgy értékelte, hogy a NATO legutóbbi brüsszeli döntései és ennek keretében a katonai jelenlét, valamint az infrastruktúra növelése a szövetség keleti szárnyán konfrontációt provokál és aláássa az európai biztonság rendszerét.

Lavrov és Stoltenberg az ukrán válságról is egyeztetett. A moszkvai külügyi közlemény szerint Lavrov azzal vádolta a szövetséget, hogy támogatja a kijevi hatóságok délkelet-ukrajnai katonai akcióit, ami - mint hangoztatta - nem segíti elő a válság békés rendezését.