A javaslatról a végső szót az ügyben eljáró vizsgálóbírónak kell kimondania, akinek legalább egy hónapja van arra, hogy eldöntse, vádat emel-e Sarkozy ellen, de el is húzódhat az eljárás. A volt államfő bíróság elé állítása feltehetően rontaná az esélyeit a 2017-es elnökválasztás előtt a jobboldali elnökjelöltségért jelenleg folyó versenyben.

Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Az elmúlt évben 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen februárban indult eljárás. Az ügyészség az összes gyanúsított bíróság elé állítását kéri.

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012. decemberben nem hagyta jóvá Sarkozy elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába.

Valószínűleg mindenről tudott

A júniusban lezárult vizsgálat szerint 18,5 millió eurót (5,6 milliárd forintot) próbált meg a Köztársaságiak nevű jobboldali párt elődje, az UMP 2012-ben kettős könyveléssel eltüntetni Sarkozy kampányszámláiról. A Bygmalion olyan rendezvényeket is kiszámlázott a pártnak, amelyeket nem is rendezett meg. Az ügyészség eleinte a párt akkori vezetését vizsgálta, de közben kiderült, hogy Nicolas Sarkozy 2012 márciusában annak ellenére sürgetett minél több kampányrendezvényt, hogy a kampányfőnöke, Guillaume Lambert - aki ellen szintén eljárás folyik - jelezte neki: túl fogja lépni a kampányra engedélyezett összeget.

A hatóságok arra a kérdésre keresik a választ, kinek az utasítására történt, hogy nem a hivatalos kampányszámlán számolták el az akkori kormánypárt által a kampányban utazásra, felmérésekre, rendezvényekre fordított összegeket, vagyis kinek az ötlete volt törvénytelen módon fedezni a vélhetően szándékos túlköltekezést. Nicolas Sarkozyt azzal nem vádolják, hogy tudott a csalásról, de az ügyészség szerint a túlköltekezéssel tisztában volt.

Rögös lesz az út

A törvénytelen kampányfinanszírozás egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbírsággal sújtható.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt francia köztársasági elnök, 2012-ben ismét jelöltette magát, de alulmaradt Francois Hollande jelenlegi államfővel szemben. A vereség után egy időre visszavonult, majd 2014-ben tért vissza a politikai életbe azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a következő elnökválasztáson 2017-ben revánsot vegyen Francois Hollande-on, aki minden idők egyik legnépszerűtlenebb elnöke, s egyelőre nem jelentette be hivatalosan, hogy ismét indul az elnökválasztáson. Sarkozy nemrégiben hivatalosan is bejelentette, hogy elindul a jobboldali párt elnökjelöltségért a Köztársaságiak novemberi jelöltállító választásán.

Nicolas Sarkozy ellen már egy másik eljárás is folyamatban van 2014 július óta korrupció és befolyással való üzérkedés gyanúja miatt, amiért egy ellene indult vizsgálatban állítólag egy bírónak tett kinevezési ígéret ellenében próbált információkhoz jutni.