A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Híd Függetlenek Listája (Most) párt koalíciós kabinetjét a horvát törvényhozás 151 képviselőjéből 91-en támogatták. Andrej Plenkovic miniszterelnök a parlamenti ülés elején megtartott programbeszédében gazdasági növekedést, új munkahelyek teremtését, a kivándorlás megállítását, demográfiai megújulást, továbbá társadalmi igazságosságot és szolidaritást ígért.
Elmondta: a horvát társadalom mély strukturális és gazdasági problémákkal néz szembe. Emiatt szerinte új szemléletre és hozzáállásra van szükség, mert a pozitív változásokat csak együtt lehet elérni. "Az állampolgárok érdekében fogunk tevékenykedni, olyan kormány leszünk, amely meghallgatja az embereket".
A koalíciós megállapodás szerint a HDZ-nek 16 minisztere lesz az új kormányban - köztük Goran Maric, aki tárcanélküli miniszterként az állami vagyon felügyeli majd -, a Hídnak pedig négy minisztere lesz. Plenkovic négy kulcsfontosságú tárca - a gazdasági, a külügy-, a védelmi és a közigazgatási minisztérium - élére új embereket jelölt, sorrendben Martina Dalic (HDZ), Davor Ivo Stier (HDZ), Damir Krsticevic (HDZ) és Ivan Kovacic (Híd) személyében, akik mostantól a négy miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltik. Helyén marad ugyanakkor Zdravko Maric (HDZ) pénzügyminiszter és Vlaho Orepic (Híd) belügyminiszter. A kabinetben négy nő kap helyet.
A szeptember 11-i parlamenti választásokon a HDZ a diaszpóra két képviselőjével együtt 61, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította koalíció pedig 54 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen újra az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Híd végzett 13 mandátummal. A HDZ és Híd több mint egy hete jelentette be, hogy megállapodásra jutott a közös kormányalakításról. Így ugyanaz a két párt alakít koalíciós kormányt, amelynek előző kabinetje alig félévi közös kormányzás után megbukott.
Politikai szakértők szerint az új horvát kormány stabilabb lesz az előzőnél, de nem lesz mentes a HDZ és Híd közötti csatározásoktól olyan fontosabb témakörökben, mint a személyi kérdések a politikai kinevezések során, a közigazgatás reformja és a privatizációs folyamatok.