A szállítmányozás alakulása szorosan összefügg a gazdasági tevékenységgel, ezért annak alakulása pontos becsléssel szolgálhat a gazdaság bővülésével kapcsolatban. Ennek megfelelően a márciusban tapasztalt 6,6 százalékos bővülés a globális szállítmányozásban megerősíti a Nemzeti Valutaalap (IMF) 3,4 százalékos világgazdasági bővülésre vonatkozó várakozását - derül ki az MFB jelentéséből.

Az élen: Kelet-Közép-Európa

Kapcsolódó

A régiók közül magasan kiemelkedik a kelet-közép-európai növekedés, az első négy hónap átlagában 8,7 százalékkal bővült a szállítmányozási tevékenység az előző évhez képest. Viszonyítási alapként Japánban 6,9, az USA-ban 4,6 százalékos növekedést mértek ugyanebben az időszakban, Latin-Amerika és az eurozóna növekedése pedig messze elmaradt ettől a szinttől, 1,7, illetve 1,6 százalékkal növekedett a szállítmányozás. Utóbbi két régió teljesítménye ezzel alulmúlta a 2011 és 2016 között regisztrált szintet.

A költségek nem tartanak lépést

Az eddigi tapasztalatok szerint a nemzetközi kereskedelem és a globális konjunktúra erősödése a szállítmányozási költségek emelkedésével jár, az elmúlt években viszont azok nem növekedtek tartósan.

Hazai helyzet

A 2008-as válságot megelőzően régiós viszonylatban is kiemelkedő volt a hazai logisztikai környezet megítélése, amely a világgazdasági válságot követően romlásnak indult. A trend 2010-ben tört meg, amikor felfelé vette az irányt a mutató. Jelenleg a régióból csak a csehek logisztikai környezetének megítélése előzi meg a magyart, ők ellépni látszanak a régiós teljesítménytől.

A vizsgált 160 ország közül Magyarország a harmincegyedik helyen végzett, az első helyet Németország tölti be. (Fontos megállapodás született a gázellátásról.)

A tanulmány kimutatta, hogy azon országok gazdasági teljesítménye magasabb, melyek versenyképesebb logisztikai környezettel rendelkeznek. Biztató adat az ország gazdaságának növekedését illetően, hogy Magyarország logisztikai fejlettsége meghaladja a gazdasági fejlettségét.

Mennyiség > minőség

A hazai infrastruktúra hossza meghaladja az uniós átlagot, minőségében viszont elmarad attól. Ez azt jelenti, hogy inkább korszerűsítés és technológiai újítások terén szükségesek a fejlesztések.

Az úthálózat összetételében Magyarországon az autópályák aránya 0,9 százalék, ami a fele az EU-s átlagnak. Vezetékes szállításban az ország - tranzitszerepéből kifolyóan - az unió élén áll, a vízi és vasúti szállítást illetően viszont az uniós átlag alatt teljesít.

Gazdasági hatás

Magyarországon 2000 előtt az úthálózat hosszának 1 százalékos növekedése az exportdinamika 2 százalékos növekedésével járt, azt követően a két mutató százalékos mennyisége megegyezik.

A szállítás, raktározás a hazai adatok alapján egyfajta indikátora is a bruttó hazai termék dinamikájának: az ágazat GDP-arányos részesedésének változása néhány negyedévvel előre jelzi a gazdasági növekedés várható irányát - állítja a jelentés.