Kína tárgyalni akar az elmúlt tíz évben Venezuelának nyújtott hitelei visszafizetéséről az ország politikai ellenzékével, mivel attól tart, hogy egy hatalomváltás esetén, amely a "venéz szocializmus" végét jelentené, nem kapná vissza a pénzét - írja a Financial Times (FT).
Amikor a pénzt átutalták, a latin-amerikai ország még az USA-val szembeni ellenállás szimbóluma volt.
Most azonban az a nagy helyzet, hogy 200 éves történetének legsúlyosabb válságával néz szembe. A Magyarországnál tízszer nagyobb és háromszor népesebb, ám csupán 40 százalékkal magasabb GDP-t termelő Venezuela exportjának 95 százaléka olaj, így a fekete arany két éve tartó árzuhanása kikészítette az országot.
Hanyatlás
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint idén nyolc százalékkal zsugorodhat a gazdaság, az infláció pedig elérheti a 480 százalékos csillagászati magasságot. Az import kevesebb mint felére esett az elmúlt öt évben, így már az alapvető fogyasztási cikkek piacán is hiány alakult ki. Ez helyenként éhséglázadásokhoz vezet.
Az ország államkötvényeinek hozama a nem létező kereslet miatt 33 százalékra nőtt - a szakmai konszenzus szerint hat százalékos hozam felett már képtelenek az államok visszavásárolni kötvényeiket.
Eközben Kína 2005 óta összesen 65 milliárd dollár (Magyarország bruttó államadósságának 70 százaléka) hitelt nyújtott Venezuelának lényegében az ország olajexport-bevételeinek fedezetével. Látva a fizetési nehézségeket már kiterjesztették a törlesztési határidőt, ez azonban csak a kezdet.
Beszélgessünk!
Peking nemrégiben nem hivatalos tárgyalókat küldött a latin-amerikai országba abban a reményben, hogy ha Nicolás Maduro államfő megbukna, akkor az új caracasi vezetés is fizetni fog - tudta meg az FT mindkét oldalról származó forrásokból. A küldöttek megjelenése újabb sötét felhő a "venéz szocializmus" vezetését az elhunyt Hugo Chavez elnöktől átvevő Maduro feje felett, mert azt jelzi, hogy már rendszere szövetségesei sem bíznak politikai túlélésében.
Fizetésképtelenek
Egy tényt semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni: Venezuelának nincs pénze - szögezi le Kuo Csie, a Pekingi Egyetem Latin-Amerikai-szakértője. A kutató úgy véli, hogy a felek megegyezésre jutnak, azaz vagy tovább nyújtják a kínai hitelek törlesztési határidejét vagy teljesen átütemezik az adósságot.
Az ellenzék vezetője, Henrique Capriles olyan alkotmányos népszavazást akar kiíratni, amely elmozdíthatja posztjáról Madurót. A héten az argentin, a paraguayi és a brazíliai külügyminiszterrel tárgyal országa gondjairól.
Rettentő precedens
Kína új szereplő a nemzetközi hitelezési piacon, így most tapasztalhatja meg először ennek kockázatait. Ha Venezuelában enged, azzal számára igen kedvezőtlen precedenst teremthet azoknak az országoknak a szemében, amelyeknek az elmúlt 15 évben óriási összegeket adott kölcsön.
Peking az elmúlt időszakban már kénytelen volt továbbgörgetni néhány hitelét a fejlődő országokban, Afrikában pedig el kellett engednie tartozásokat. A latin-amerikai "szocialista testvérországnak" adott kölcsön összege azonban más dimenziót képvisel.
Voltak bajok korábban is, például Zimbabwéban vagy Mianmarban - mondja egy kínai olajipari szakértő. Az olyan nagy kitettség azonban, amellyel Venezuelában szembesülünk, példa nélküli. Korábban még nem kellett szembenéznünk államcsőddel.